71682. lajstromszámú szabadalom • Kartámasz főleg távírászok, festők, fényképészek stb. részére

— % — dezve. Az elülső (b) villa az alsó kart a csukló és könyök között támasztja alá, míg a hátsó (b) villa a könyök fölött a fölső karhoz fekszik. Hogy a villák min­dig a használó személy által legkényel­mesebbnek talált helyzetet foglalhassák el, az (a) tartó két darabból van előál­lítfva> és a két dárab egy (c) csukló segé­lyével van összekötve, amely a tartó két részének tetszőleges beállítását és a kar j mozgásaihoz való alkalmazkodását teszi lehetővé. Az alkalmazkodóképesség további fo­kozása céljából a 2. és 3. ábrán föltűnte-; tett kivitelnél az alsó kar (b) támasztó­villájának szára az (a) tartó (d) hossz­hasítékában van eltolhatóan elrendezve és abban pl. az (e) szárnyas csavar vagy hasonló szerkezet segélyével rögzíthető. A 4. és ö. ábrán föltüntetett kivitelnél az elülső (b) támasz a cső vagy hengeres rúd alakjában kiképezett (a) tartón van j ugyancsak eltolhatóan és rögzíthetően el­rendezve. A 6. és 7. ábra oly kivitelt mutat, amelynél az (a) tartó hosszirányú ho­ronnyal van ellátva s ezen horonyban egy (f) szán van vezetve, amely a (b) villa szárát hordja. Az (f) szán a horonyban tetszőlegesen tolható és a beállított hely­zetben a tartó (d) hosszhasítékán átnyúló (e) szárnyas csavarral rögzíthető. A 8. ábra a (b) villa rugalmas ágyazá­sának egy kiviteli alakját mutatja. Esze­rint a villa szára egy (g) hüvelybe van helyezve s alsó végével a hüvelyben el­rendezett (h) rúgóra fekszik, amely tehát a villának függélyes irányban bizonyos játékot enged meg. A fönti kiviteleknél szereplő villák he­lyett a kar alátámasztására hosszabb vá­lyúk is alkalmazhatók. Ilyen kivitelt tün­tet föl a 9. és 10. ábra, amelyeken az alsó kart alátámasztó (i) vályú látható fölül-és oldalnézetben. A 11. és 12. ábra a fölső karhoz való vályúalakú (j) támaszt tün­tet föl, amely a fölső kar számára félkör­alakú (k) kivágással van ellátva. A támasztószerkezetnek az 1. ábrán föl­tüntetett fölfüggesztési módjánál az (a) tartó egy (1) harántlécre van erősítve s ezen léc két (m) párnát hord, amelyek az (n) kampóknál fogva egyszerűen a szék­támlára vannak fölfüggesztve. A párnák a munkahelyzetben ülő személy hátához feküsznek és ezáltal a korai elfáradást megakadályozó további eszköz gyanánt szolgálnak. i SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kartámasz főleg távírászok, festők, fényképészek, stb. részére, jellemezve ; csuklós tartó és ezen elrendezett villa* vagy vályúalakú támasztószervek ál­tal, amelyekbe munka közben az alsó és fölső, kar fekszik. 2. Az 1. igénypont szerinti kartámasz ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a támasztószervek (villák vagy vá­lyúk) rugalmasan és engedékenyen j vannak a-tartóra ágyazva. 3. A 2. igénypont szerinti kartámasz ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a támasztószervhez erősített nyél alsó vége egy hüvelyben elrendezett rugón nyugszik. 4. Az 1. igénypont szerinti kartámasz ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az alsó kar támasztószerve eltolha­tóan és rögzíthetően van a tartón el­rendezve. 5. A 4. igénypont szerinti kartámasz ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a támasztószervhez erősített nyél a tartónak egy hosszhasítékában van vezetve. 6. A 4. igénypont szerinti kartámasz ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a támasztószervhez egy szán van erő­sítve, amely a tartó hosszhornyában van vezetve. 7. Az 1. igénypont szerinti kartámasz ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a villák vagy vályúk csuklóstartója a széktámlára függesztett harántléc­hez van erősítve, amely a hát meg­támasztására szolgáló párnákat hord. '1 rajzlap melléklettel.) • AÍ néeevánv WMMUC •

Next

/
Oldalképek
Tartalom