71659. lajstromszámú szabadalom • Egyszerű áramlási irány számára való elzárószelep
útján állandócin az atmoszférával, a (C) tér pedig az (f) fojtó furat útján az (a) szeleptányér fölötti (B) térrel közlekedik. A dugattyú alul (g) vezetékkel van ellátva, melynek az a föladata, hogy a (0) és (E) terek közötti összeköttetést a nyitási mozgás egy része után megszakítsa. A szelep működési módja a következő: Ha az elzárószelepet, mely egyszerű áramlási irányok számára van a nyomóvezetékben elrendezve, a szelepet az (A) térben terhelő nyomóközeg nyomása ellenében meg kell nyitnunk, akkor a (d) furaton át nyomaközeget, pl. nyómólevegőt vezetünk a (b) dugattyú elé. Miután ezen dugattyú fölülete lényegesen nagyobb a szelep keresztmetszet érnél, a (b) dugattyú lefelé mozog, mely mozgás egyúttal az (a) szelepet megnyitja. Mivel (b) dugattyú alsó oldala az (a) elzárószelep fölötti térrel csupán a szűk (f) fojtófurat útján közlekedik, a szeleptokon a nyíl irányában átáramló munkanyomás az elzárószelepnek aránylag lassít nyitási mozgásánál is csak fokozatosan juthat a (b) dugattyú alatti (C) térbe és így tekintélyes ellennyomást a szelep alsó oldalán nem fejthet ki. Ha a (b) dugattyú az 1. ábra szerinti legmélyebb helyzetébe jutott, amikor is a (h) dugattyúszelepfölület fészkéhez szorul és a ((') és (É) tereket egymástól elválasztja, akkor a dugattyú üres terében meggyűlendő munkanyomás nem létesítheti a dugattyúmozgás irányváltoetatását, mivel a (b) dugattyú fölső fölülete tetemesen nagyobb a dugattyúnak | a munkanyomással terhelt alsó ellenfölülete. A (g) d ugatt yú vezeték már most oly hosszúra van méretezve, hogy a (B) és (E) terek közötti összeköttetést a nyitási mozgás egy része után megszakítja. A dugattyú legmélyebb helyzetében az (E) teret az atmoszférával közlekedő (e) furat légmentesíti. Ha az elzárószelepet ismét elzárni, illetve a szeleptok (A) és (B) terei közötti összeköttetést megszakítani akarjuk, akkor a nyomóközeget a (b) dugattyú fölötti (D) térből a (d) furaton át a szabadba áramoltatjuk. Ennek következtéijen a (C) ürős térben lévő mnnkanyomás a (b) dugattyút fölfelé hajtja. Csak rövidesen a fölfelé mozgás befejezése után, miközben az elzárószelep a 2. ábra szerinti helyzetet veszi föl, a (b) dugattyú (C) ürős terébe zárt munkanvomás a (g) dugattyúvezeték kivágásain, illetve az (e) csatornán át a szabadba áramolhat, amennyiben a (C) és (E) terek a dugattyúvezeték kivágásai útján egymással köttetnek össze. A munkanyomásnak az elzárószelepben, közvetlenül ezen szelep zárómozgásának befejezése előtt föllépő fojtóhatása ekkor az elzárómozgás befejezésére használtatik föl. A találmány természetesen nincs korlátozva az ezen leírásban ismertetett és a csatolt rajzon föltüntetett különös fogánatosítási alakra, hanem a legkülönbözőbb változatok és foganatosítási alakok létesíthetők, anélkül, hogy a találmány lényege változást szenvedne. így pl. a zárómozgás egy az (A) és (D) térben elrendezett rúgó még támogathatja. Az elzárószelep főleg nyomóvezetékekbe való beépítésre alkalmas, melyeknek munkanvomása állandóan egy- és ugyanazon irányban áramlik. Az elzárószelep pl. mozdonygépek indítószelepe gyanánt alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egyszerű áramlási irány számára való elzárószelep, melyet egy dugattyúra ható nyomóközeg a nyomóvezetékben uralkodó nyomás ellenében nyit, jellemezve azáltal, hogy a dugattyúnak az a tere, mely a nyomóközeg hatásá1 nak ki nem tett oldalon van elrendezve, szűk furat vagy efféle útján az áramlási irányban az elzárószelep mögött fekvő térrel van összekötve úgy, hogy a nyomóvezetéknek a nyílód szelepen átáramló nyomása csak erő-