71652. lajstromszámú szabadalom • Centrifugális kapcsoló különösen elektromótorok számára

- s — nek az erő irányában leírt útja, vagyis a lengősúly súlypontjának a forgástengelytől való távolsága nagyobb mértékben növekszik, mint ez az ellenrúgó hosszváltozásával arányos út-, illetve távolság növekedésének megfelelne. A könyökemelő elrendezése által elérjük továbbá azt is, hogy a kontaktuskefék a nyitott helyzettől kiindulva, kezdetben minden játék nélkül, egymástól kényszermozgásúan függve, együttesen mozgattatnak, míg a keféknek a bekapcsolt állapot elérése előtt bizonyos játékuk van, juely lehetővé teszi, hogy a tengellyel öszszefüggő helytállókontaktusok kivitelében előforduló rendellenességek kiegyenlítessenek. A mellékelt rajz a találmány tárgyának két foganatosítási alakjai mutatja, melyek egyikénél (1. és 2. ábra) az ellenerőt nyomórugók, másikánál pedig (3. és 4. ábra) vonórugók képezik. Mindkét kiviteli alak aszinkronmotorok háromfázisú rótortekeivselése számára való centrifugális rövidrezárószerkezetet képez. Az ábrákon világosság kedvéért- a három kefe közül mindig csak egy és pedig az (I) fázis keféje van teljesen kirajzolva. A (II) fázis- keféjénél az ellenrúgó el van hagyva, míg a (III) fázisnál csak az ellenrúgó van ábrázolva. A berendezés (a) tokja a (b) mótortengelyre van erősítve és a tőle elszigetelt három (e) kontaktussal van ellátva; ezen kontaktusok a rótortekercselés végeivel vannak összekötve. Az (a) tokban központosított helyzetben, könnyen forgathatóan a (d) lemez van elrendezve, melyhez az (e) kontaktuskefék az (f) pontok körül forgathatóan, csuklósan vannak erődítve. Az (e) kefék egyúttal egy-egy könyökeinelő egyik szárát képezik, míg a könyökemelők másik (g) szárai a (h) csuklótagokat az (a) tokban elrendezett (i) forgás]fontokkal kötik össze. Az (f) és (i) pontok között fekszenek a (k) ellenrugók, melyek az 1. és 2. ábrák esetében a forgáspontokat egymástól eltávolítani és a könyökemelőket kifeszíteni, a 3. és 4. ábra esetében pedig a forgáspontokat egymáshoz közelíteni és a könyökemelőket behajlítani törekszenek. Mint már említettük a 1. és 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (k) rugók nyomó-,, rugók, melyek az (1) csúszódarabokon vannak vezetve, a 3. és 4. ábra esetében pedig vonórugók. Az 1. és 3. ábrán a berendezés nyugalmi helyzetben, a 2. és 4. ábrán pedig a fordulatszám határértékének túlhaladásánál | fölvett munkahelyzetben látható. A nyurgáim] helyzetben a-kefék ütközőkhöz, pl. ! a (b) tengelyhez fekszenek. Ha a motor 1 elindult, akkor a kefék centrifugális ereje ! a (k) rugók ellenállását legyőzi és a rugók megfeszíttetnek, amennyiben a (d) lemez az (a) tokhoz viszonyítva, a berajzolt nyíl irányában elfordul és az (f) és (i) pontok a 2. ábra szerint a (k) rugó összenyomása közben, a 4. ábra szerint pedig a (k) rúgó megfeszítése mellett mindenkor eg.Y eg es egvenletesen egvmáshoz közelednek, illetve egymástól eltávolodnak. Az (f, li, i) pontok tört összekötővonala mellett az egyeneshez közeledik, úgy, hogy az (e) kefék, melyek az 1. vagy 3. ábrán látható módon behajlított könyökemelőnél kénybzermozgásúan vezettettek, a 2. és 4. ábra szerinti helyzetben az (f) pontok körül kilenghetnek anélkül, hogy a (k) rugók ezt a mozgást gátolnák. Ezáltal a kefék jó érintkezése még akkor is biztosíttatik, ha a (c) kontaktusföliiletek nincsenek pontosan szerelve. A kefék csúcsain a pontozva rajzolt (m) leégőkontaktusok nehézség nélkül alkalmazhatók. A (d) lemez nem közepén, hanem a szélén van központosítva, oly célból, hogy ugyanazt a kapcsolótípust különböző .tengelyátmérővel hiró motoroknál használhassuk. A lemezeket a közvetlenül a tokban való központosítás helyett görgőkön vagy golyókon is vezethetjük, melyek a lemez három csúcsán lehetnek elrendezve.