71611. lajstromszámú szabadalom • Játékszer

Megjelent 1917. évi november hó 22-én. MAGY. rájN KIR. SZABADALMI ppjj

g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 71611. szám. VI/d. OSZTÁLY. Játékszer. HAID ALBERT KIR. FÖASSZISZTENS MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1917 február hó 26-ika. A jelen találmányi játékszer képezi, melynek segélyével tetszőleges alakokkal (mint katonákkal, állatokkal stb.) mechanikai úton lehet egészen határozott és szabatos fordulatokat és kanyarodásokat elvégeztetni. A találmány szerint az egyes alakok peckek által hordatnak, melyeknek mozgása egy vagy több, ezen peckek fogaskerekeivel kapcsolódó fogasrúd segélyével létesíttetik, amikor is a fogasrúd fogazásának hiánya által különböző mozgásnemeket és a forgásnak szünetelését ' lehet elérni. A mellékelt rajzban a találmányt képező játékszernek két foganatosítási alakja van példaképen föltüntetve. Az 1. ábra egy fogasrúddal ellátott játékszernek hosszmetszete. A 2. ábra két fogasrúddal ellátott játékszernek alulnézete. Az (a) alzat (1. ábra) célszerűen szekrény alakjában van kiképezve, mely tetszőleges anyagból, mint bádogból, fából stb. készülhet és melynek fölső oldalán a (b) peckek nyúlnak át, melyek tetszésszerinti számban lehetnek elrendezve és tetszőleges (kerek vagy szögletes) harántmétszettel bírhatnak. A (b) peckek, alsó végükön, a (c) fogaskerekekkel vannak ellátva, melyek a (d) korongokban végződnek vagy ezekkel össze vannak kötve. A (b) peckek (e) talpcsapjaikkal az (f) lemezben vannak ágyazva, mely célszerűen pléhből van csákozva és az (a) alzathoz van forrasztva, csavarolva vagy átkarimázva. A (c) fogaskerekekkel a (g) fogasrúd kapcsolódik, melynek egyik vége az (a) alzat oldalából kinyúl és kézikerék alakjában van kiképezve. A (g) fogasrúd az ' (f) lemez (fl) oldalfalán (2. ábra) és a (d) korongokon vezetődik. A fogasrúdra kifejtett húzás vagy nyomás révén a (c) fogaskerekek a (b) peckeket mozgatják, mely utóbbiak ismét a rajtuk megerősített alakokat hozzák mozgásba. Ezen mozgásokat azáltal lehet különbözőkké tenni, hogy a (g) fogasrudat a (h) foghiányokkal és az (i) bemélyítésekkel látjuk el; az első esetben az alakot eredeti állásába forgatjuk vissza, a másodikban azonban az alak nyugalomban marad mindaddig, míg a bemélyítés a fogaskereket el nem hagyta és a fogasrúd következő fogazási részletének első foga a (c) fogaskerékkel ismét nem kapcsolódik. Hogy több alakot egyszerre lehessen