71595. lajstromszámú szabadalom • Vonószerkezet motoros ekék, vontató gépek és egyéb mezőgazdasági eszközök számára

•csillagon elrendezett (1. ábra) ásószerű (h) testekből állanak. A (g) ásóküllők az (f) tengellyel (i) agyak útján vannak szi­lárdan összekötve és minden egyes, egy küllő végén elrendezett ásószerű (h) test azonkívül a küllőcsillag forgásirányában a sorban előtte fekvő küllőhöz van erő­dítve, még pedig egy tangenciálisan, vagy megközelítőleg tangeeiálisan az (i) agyi­hoz haladó (k) rúd útján.' ' i Az ásószerű (h) testek emellett a. fő­irányban a (k) rudakkal- egy vonalbán, vagy közelítőleg egyvonalban haladpak. Ezáltal azt érj ük el, hogy az ásórészek először enyhén hozzászorulva simulnak a talajhoz és azután fokozatosan hatóinak be abba, úgy hogy a teher súlyát először a talaj veszi föl és csak azután létesül az ásórészeknek a húzó- illetve tolóerő átvi­telét eszköziő hatása. , A (h) ásó testeknek ezen rányomásszerű behatolása biztosítja ily módon az ekének vagy más munkaeszköznek kedvező tova­haladását és mivel az eketesteknek fel- il. a talajról való leemelése fordítva tör­ténik, tehát először a talajból való kihú­zás megközelítőleg sugárirányban és az­után a talajról való eltávolodás megy végbe, az ásótestek egyidejűleg önmű­ködően lesínlíttatnak, illetve letisztíttat­nak. Ennek következménye ismét az eke­testnek sima behatolása a támadási he­lyen és ezzel együtt jár az állandóan egyenletes, húzó tovahaladás. A küllőesillag elegendő erős méretezé­sénél a tangenciális rudak esetleg el is hagyhatók. Azonkívül az 5. ábrában föl­iüritetett módon, minden egyes (g) küllő csuklósan vagy szilárdan erősíthető hozzá az (i) agyhoz. Ezen esetben (gl) lemezrugók soroza­tára támaszkodik, mely rugók a küllőnek munkájuk közben való kitérését teszik lehetővé a munka számára kedvező mó­vdon és az ásóerőkel emellett hatályosan rugósan fölfogják. Ha az ekével vagy más munkaeszköz­zel utakon akarunk haladni, akkor a kiil­lőcsillagQkat a talajról azáltal emelhet­jük le, hogy az (1) járókereket, melyek a küllőcsillagokon belül Vagy kívül van­nak elrendezve, a talajra sűlyesztetnek. Ebből a célból, az .(1) járókerekek (m) agyai (2. ábra) excénterkengyelek gya­nánt vannak kiképezve és (n) excente­rekre van naiv ráhelyezve, melyeken az (f) tengely átmegy. Az (n) excenterekem \(o). fogantyúk vannak fölerősítve, 'me­lyek az (1) kerekek ellenkező oldalain az (a) kereten fölerősített (p) és (q) beállító szegmenseken vannak fölerősítve és pec­kek segélyével a járókerekek mindenkori emelési- vagy sűlyesztési helyzetében biztosíthatók, mely helyzetek mindenkor a fogantyúk át fektetésével létesíthetők. Az (ni) futókeréksíkok (r) fogkoszo rúkkal vannak ellátva, melyek (s) láncok segélyével (t) iúnckerekekről hajtatnak meg. Az utóbbiak az (u) kapcsolástok ál­tal (v) tengellyel kapcsolhatók, melyek (w) csavarhajtás segélyével a meghosz­szabbított mótor tengelyről hajtatnak meg. Annak lehetősége, hogy az (1) futóke­rekek mindegyikét külön emelhetjük, sfílyeszthetjük és meghajthatjuk, meg­adja annak a lehetőségét is, hogy a szán­tásnál egy járókereket mindig barázda­nyomkerék gyanánt alkalmazhassuk és ezáltal megkönnyítjük a mótoroseke ve­zérlését. Bizonyos körülmények között mindkét kerék is sfílyeszthető és ekkor a meghaj­tás kikapcsolásánál, tehát üres járásuk közben, az ekekeret megtámasztására szolgálnak. Emellett, ha a két (q) és (p) beállítási szegmens helyett félkörívet al­kalmazunk, a futókerekek minden egyes közbenső helyzetben rögzíthetők. Ha to­vábbá az (o) fogantyút nem szilárdan kapcsoljuk össze az (m) excenterrel, ha­nem csak kényszerkapcsolásúan, pl. ru­gók beiktatása mellett, akkor a futókere­kek rugós megtámasztását érjük el a be­állító szervekhez képest ós ezáltal lökés­mentes járás biztosítható, mivel a járó­kerekek beállítási helyzetében a talajhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom