71595. lajstromszámú szabadalom • Vonószerkezet motoros ekék, vontató gépek és egyéb mezőgazdasági eszközök számára

•csillagon elrendezett (1. ábra) ásószerű (h) testekből állanak. A (g) ásóküllők az (f) tengellyel (i) agyak útján vannak szilárdan összekötve és minden egyes, egy küllő végén elrendezett ásószerű (h) test azonkívül a küllőcsillag forgásirányában a sorban előtte fekvő küllőhöz van erődítve, még pedig egy tangenciálisan, vagy megközelítőleg tangeeiálisan az (i) agyihoz haladó (k) rúd útján.' ' i Az ásószerű (h) testek emellett a. főirányban a (k) rudakkal- egy vonalbán, vagy közelítőleg egyvonalban haladpak. Ezáltal azt érj ük el, hogy az ásórészek először enyhén hozzászorulva simulnak a talajhoz és azután fokozatosan hatóinak be abba, úgy hogy a teher súlyát először a talaj veszi föl és csak azután létesül az ásórészeknek a húzó- illetve tolóerő átvitelét eszköziő hatása. , A (h) ásó testeknek ezen rányomásszerű behatolása biztosítja ily módon az ekének vagy más munkaeszköznek kedvező tovahaladását és mivel az eketesteknek fel- il. a talajról való leemelése fordítva történik, tehát először a talajból való kihúzás megközelítőleg sugárirányban és azután a talajról való eltávolodás megy végbe, az ásótestek egyidejűleg önműködően lesínlíttatnak, illetve letisztíttatnak. Ennek következménye ismét az eketestnek sima behatolása a támadási helyen és ezzel együtt jár az állandóan egyenletes, húzó tovahaladás. A küllőesillag elegendő erős méretezésénél a tangenciális rudak esetleg el is hagyhatók. Azonkívül az 5. ábrában föliüritetett módon, minden egyes (g) küllő csuklósan vagy szilárdan erősíthető hozzá az (i) agyhoz. Ezen esetben (gl) lemezrugók sorozatára támaszkodik, mely rugók a küllőnek munkájuk közben való kitérését teszik lehetővé a munka számára kedvező móvdon és az ásóerőkel emellett hatályosan rugósan fölfogják. Ha az ekével vagy más munkaeszközzel utakon akarunk haladni, akkor a kiillőcsillagQkat a talajról azáltal emelhetjük le, hogy az (1) járókereket, melyek a küllőcsillagokon belül Vagy kívül vannak elrendezve, a talajra sűlyesztetnek. Ebből a célból, az .(1) járókerekek (m) agyai (2. ábra) excénterkengyelek gyanánt vannak kiképezve és (n) excenterekre van naiv ráhelyezve, melyeken az (f) tengely átmegy. Az (n) excenterekem \(o). fogantyúk vannak fölerősítve, 'melyek az (1) kerekek ellenkező oldalain az (a) kereten fölerősített (p) és (q) beállító szegmenseken vannak fölerősítve és peckek segélyével a járókerekek mindenkori emelési- vagy sűlyesztési helyzetében biztosíthatók, mely helyzetek mindenkor a fogantyúk át fektetésével létesíthetők. Az (ni) futókeréksíkok (r) fogkoszo rúkkal vannak ellátva, melyek (s) láncok segélyével (t) iúnckerekekről hajtatnak meg. Az utóbbiak az (u) kapcsolástok által (v) tengellyel kapcsolhatók, melyek (w) csavarhajtás segélyével a meghoszszabbított mótor tengelyről hajtatnak meg. Annak lehetősége, hogy az (1) futókerekek mindegyikét külön emelhetjük, sfílyeszthetjük és meghajthatjuk, megadja annak a lehetőségét is, hogy a szántásnál egy járókereket mindig barázdanyomkerék gyanánt alkalmazhassuk és ezáltal megkönnyítjük a mótoroseke vezérlését. Bizonyos körülmények között mindkét kerék is sfílyeszthető és ekkor a meghajtás kikapcsolásánál, tehát üres járásuk közben, az ekekeret megtámasztására szolgálnak. Emellett, ha a két (q) és (p) beállítási szegmens helyett félkörívet alkalmazunk, a futókerekek minden egyes közbenső helyzetben rögzíthetők. Ha továbbá az (o) fogantyút nem szilárdan kapcsoljuk össze az (m) excenterrel, hanem csak kényszerkapcsolásúan, pl. rugók beiktatása mellett, akkor a futókerekek rugós megtámasztását érjük el a beállító szervekhez képest ós ezáltal lökésmentes járás biztosítható, mivel a járókerekek beállítási helyzetében a talajhoz