71589. lajstromszámú szabadalom • Újítások tábori főzőüstökön
minden tapasztás, stb. nélkül hagyjuk üzemben, a kürtőhuzat folytán levegő megy be a (10) helyeken képződött nyílásokon át a tűztérbe. ' . ' • Ez a levegő végigsúrolja a medence testét és különösen a kis nyúlványokat, amelyek úgy takarják a kivágott nyílásokat, hogy ilyenkor terelőlapok gyanánt állanak a levegő útjában. Uyképen a levegő hűti, tehát nem engedi átégni a medencét, maga azonban fölmelegszik és előmelegített szekundér levegő gyanánt szerepel. Most már akár ki van tapasztva a medence, akár nem, az elégés mindig tökéletes, vagyis gazdaságos és füstmentes lesz. A medence kifalazása ugyanis tudvalévőleg annyi meleget halmoz föl magában, hogy megőrzi a parazsat, fölmelegíti a levegőt, emeli az egész tűztér hőfokát és meggyújtja az éghető gázokat és az előmelegített szekundérlevegőnek is ilyen jó hatása van. Ennélfogva a jelen xíjítással ellátott üstház mindkét estben jó hatásfokkal működik és egyformán alkalmas akár szén-, akár pedig fatüzelésre. Egy további újítás lényegében abban áll, hogy amikor buktatós tábori főzőüstöt használunk, a főzőüst és az üstház közötti kapcsolatot egyetlen mellső csuklópánt képezi, amely az üstház fölső részére van elhelyezve. Ennek példája az 1. és 2. ábrákból látható, ahol (12) magános csuklópánt körül buktatható a (7) üst. Amint az 1. ábrából következik, az üst teljesen elfordítható úgy, hogy kiürítésekor, mosásakor stb, az utolsó csöpp is kifolyik belőle, amellett fölső pereme átfordított helyzetében is elegendő magasan marad úgy, hogy egész tartalmát akár a vele egyező méretű edénybe is egyszerre átönthetjük. A buktatás lehetővé tételére az (1) üstház hátul föl van hasítva és a kihasított (13) köpenyrész hozzá van erősítve az üsthöz. Egyébként azonban az üstház érintetlenül egészben maradhat. Egy további újítás végül lényegében abban áll, hogy azokban az esetekben, mikor az üst és az üst födele csuklópánttal vannak összekötve, a csuklópántnak azt a szárát, amely a födelet tartja, úgy képezzük ki, hogy egyúttal a födél fogója, valamint az egész üstnek buktatónyele gyanánt szerepelhessen. Ennek példája ugyancsak az 1. és 2. ábrákból látható, ahol a (7) üst és a (lá) födél között (15) csukló képez kapcsolatot. A (16) csuklószárhoz van hozzáerősítve a födél, amihez képest ez a csuklószár ki van hajlítva és ineg van hosszabbítva úgy, hogy előreálló fogantyú gyanánt szabadon végződik. A fogantyú hátrahajlását a (17) ütköző határolja, amely a (15) csuklót fogja körül. Evvel az elrendezéssel megtakarítunk egy külön buktatóemelőt, amely az üst kezeléséhez szükséges, amellett a födél maga buktatásnál tehermentesítve marad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tábori főzőüsthöz való üstliáz, melynek rostélya lemezmedencébe van beépítve, jellemezve azáltal, hogy a medencelemezben nyelvszerűen kikanyarított helyek vannak és a kikanyarított lemezrészek a medence határfölü-4 létéből ki vannak hajlítva úgy, hogy ezeken a helyeken nyelvszerű lemeznyúlványokkal takart nyílások vannak a medencelemezben. 2. Tábori főzőüsthöz való üstház, mely buktatós főzőüsttel van egybeépítve, jellemezve azáltal, hogy a főzőüst és az üstház közötti kapcsolatot egyetlen mellső csuklópánt képezi, amely az iistház fölső részére van elhelyezve. 3. Buktatós tábori főzőüst, melynél az üst és az üst födele csuklópánttal van összekötve jellemezve azáltal, hogy a csuklópántnak az a szára, amely a födelet tartja, a födélhez képest úgy van meghosszabbítva és kihajlítva, hogy egyúttal egyrészt a födél fogója, másrészt pedig az egész üstnek buktatónyele gyanánt is szolgál. (1 rajzlap melléklettel.) »Aá.L*a néssvéftvTMMAaÁ* iv omdU* wwutt*
