71577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés váltakozó áramú mellékáramkörű mótorok forgásirányának megfordítására

mással szemben kell eltolnunk és pedig cél- ' szerűen a törzszabadalomban leírt szerke­zettel, úgy az egyik forgás irányról a má­sikra való átváltáskor a kefecsoportokat á kollektor kerületén még pótlólag is el kell tolnunk. Ezt a műveletet célszerűen a csúsz­tató gyűrűvezetékeknek átkapcsolásával vé­gezhetjük egyidejűleg és közösen, amely át­kapcsolás a motor forgó mezője irányának megváltoztatására is szolgál. Az átkapcsoló a kefecsoportok számára akkor lesz a legegyszerűbb, ha az egymás­hoz tartozó keféket a legkisebb fordulatszám elérése céljából a 2. ábra szerint nem tol­juk oly végállásba, hogy összeköttetésük a két pólusú kollektor átmérőjére essék, ha­nem az eltolást, amint a 3. ábrán látjuk, kissé a kefék diametrális állása előtt be­szüntetjük. Ebből az az előnyünk van, hogy az egyik pl. a fehérre rajzolt (b') kefe az átváltáskor helyzetében megmaradhat és csupán a má­sikat pl. a fekete (b"j keféket kell egy bi­zonyos mértékig eltolnunk oly célból, hogy az egymáshoz tartozó kefék összekötő vo­nala a sztátortengelyéhez viszonyítva a he­lyes mértékben legyen eltolva a másik oldal felé. A (b") kefének pótló eltolása közben még elég időnk van, hogy a forgómező át­kapcsolóját egyúttal a forgásirány megvál­toztatására működtessük. Míg a 3. ábrában föltételeztük, hogy a örzsszabadalomnak megfelelően lassan moz­gatott kefét az átváltáskor még pótlólag el­toljuk, úgy a 4. ábrának megfelelően a gyorsan mozgatott kefével i? végezhetjük ezt a póteltolást. Az előző esetben a kefét ugyanabban az értelemben kell pótlólag el­tolnunk, amelyben a lassú kefét a normális hajtó rudazat a sebesség megváltoztatása céljából amugyis mozgatja. Az utóbbi eset­ben a gyorsan mozgatott kefét az átváltás­kor csupán mindig bizonyos mértékkel kell visszatolnunk, hogy az új forgási iránynak megfelelő helyzetbe jusson. A kefék pótló eltolása helyett, amely , mindkét forgásirányban a mótor jó üzemét eredményezi, előnyös hatásfokkal és a leg­jobb fáziseltolással, — lehet másrészt vala­mennyi kéfecsoportot is átkapcsolni. Pl. a sztátor tekercsvégeit, amelyek a 3. ábra szerinti fekete kefékkel vannak összekötve, a forgó áram egyik fázisáról a következőre kapcsolhatjuk át, ami által a feszültség is a kívánt értelemben eltolódik. A sztátor kis fázisszáma esetében az eltolás ellenértéke nagyobb lesz, mint ahogy kivánnók. A fázis­számot azonban úgy választhatjuk meg, hogy a (2 a)-val jelölt szög megfelelően nagy legyen. Lehet továbbá a kefék összekötő vonalá­nak irányát akként eltolnunk, hogy pl. a 2. ábra szerint a sztátortekercselés csatlako­zásait a fehér és a fekete keféhez fölcserél­jük. Ámde ezzel aztán a keféknek egészen más csoportosításával is kellene számol­nunk. Végül még oly megoldás is lehetséges, hogy mind a jobb, mint a bal menetre kü­lönböző keferendszereket kapcsolunk be. j SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a törzsszabadalom szerint szabá­lyozott váltakozóáramú mellékkörű mo­torok menetirányának megfordítására, amelybe az energiát az ott leírt módon a rotoron keresztül vezetjük be, azzal jellemezve, hogy a forgómező átkap­csolásakor az egyik kefecsoport, amely a sztátortekercselés kiinduló pontjaival van összekötve, helyben marad és csu­pán a másik, a sztátortekercsek végeivel összekötött csoportot toljuk el a sztátor­tengelvek irányán túl. 2. Berendezés az 1. pontban igényelt eljá­rás kivitelére, azzal jellemezve, hogy a kefebeállítókészülék a forgómező átkap­csolójával mechanikusan van össze­kötve. (1 rajalap melléklettel.) RÉMVANV TÁMMÁ4 MRMDÚA •UUVNTK

Next

/
Oldalképek
Tartalom