71543. lajstromszámú szabadalom • Fésülőgép

gépelemek különböző tengelyeit tartják. Ez elemek hajtása egy a dob belső oldalán elrendezett (a8) fogaskerék segélyével tör­ténik. Az 1. ábrán föltüntetett elrendezésnél a fogószerkezet a dobon belül foglal he­lyet, míg a leszakítószerkezet a dobon kívül van elrendezve. A fésülendő szalag (d3) göngyölegje a (d2) hengereken nyugszik. A szalagot, egy (dl) vezető bádoglapon, a (d) előre­toló henger alá vezetjük, melyet egy a rajzon nem ábrázolt tovakapcsolószerke­zet hoz időszakosan forgásba. Ezen (d) előretolóhenger a forgószerkezet helytálló (bl) pofája és mozgatható (b) pofája közt, mely utóbbi a (b2) csap körül leng, a szögletben van elhelyezve. A mozgat­ható (b) pofa hajtása a (1)3) rúd segélyé­vel történik, melyen, ismert módon, egy (b4) rúgó van elrendezve, továbbá a (b5) emelő segélyével, mely a (b8) csap körül forgatható és, a (b(>) csigával, a (b9) tengely (b7) görbe tárcsájára fekszik. A helytálló (bl) forgópofa és a (dl) vezető bádoglap közt egy (c) előretoló bádoglap van elrendezve, melyet a (b8) csap körül forgatható (cl) kar, mely utóbbi a (c2) csigával a (b9) tengelyen a (b7) görbe tárcsa mellett elrendezett görbe tárcsára fekszik, előre és hátra tol. A leszakítószerkezet, ismert módon, a (ggl) lehúzóhengerekből és egyrészt az első körül futó végnélküli (g2) bőrszalagból áll, mely utóbbi másrészt a (g3) hengeren fut. A lehúzóhengerek előtt mozog az (e) szúrófésű, melynek -karja az (el) csap körül foroghat. To­vábbá az ismert (f) csapó van elren­dezve, mely az (fl) csap körül forog és a leszakított szakállt lefelé csapja. A le­tépett szálakból képződő bundát, ismert módon, a (hl, h2) hengerek, egy (h) töl­cséren át, szalag alakjában lehúzzák. A fésűkből kifésült hulladékot az (a) fésűszegmens fésűi az (i) kefének ad­ják át és ez az (i) leszedőhengerre viszi át, melyről az (i2) leszedősín szedi le, hogy az (i3) szekrénybe hulljon le. E szekrényl)ől azután a hulladék az (i4) csövön és a helytálló (a2) üreges tenge­lyen keresztül kiszívatik. Az 1. ábrán föltüntetett (d) előretoló­henger helyett lehet, amint az a 3. ábrán föl van tüntetve, az ismert, rostéllyal együttműködő (d5) táplálófésűt is hasz­nálni, melynek karja a (d6) csap körül forgatható. Ez ábrán a (ggl) lehúzóhenr­gerek hajtására szolgáló berendezés is föl van tüntetve. E berendezés lényegi­leg egy (g4) fogasszegmensből áll, mely az alsó (g) hengert működteti. A lehúzó­hengerek a (g5) csap körül forgatható (g(i) karban vannak ágyazva. E kar egy (g*7) elágazókarral van ellátva, melyben egy (g9) csiga van ágyazva, mely utóbbi a (glO) görbetárcsára fekszik. Egy (g8) rúgó e csigát állandóan a (glO) görbe­tárcsán szorítani igyekszik. A lehúzó (g2) bőrszalag hátulsó (g3) hengere egy (gll) szögalakú karban nyugszik, melyet egy (gl2) rúgó úgy befolyásol, hogy a lehúzó bőrszalag folytonosan meg van feszítve. Az (e) szúrófésű hajtása, az (e2) riíd közvetítésével, az ,(e3) emelőről az (f) csapó hajtása pedig, az (f2) rúd közvetítésével az (f3) emelőről történik. A két emelőt görbe tárcsák befolyásolják, melyek a (glO) görbetárcsa mellett van­nak a tengelyen elrendezve. Az 5. ábra a gépet nagyobb léptékben, a fésülés pillanatában, ábrázolja. A (bbl) fogó zárva van, az (e) szúrófésű fölfelé van ki lengetve, hogy helyet adjon a fogó és a leszakítószerkezet közt a fésű­szegmens áthaladására. A fésűk a fogó­ból kicsüngő rostszakállt megmunkálják. Az (f) csapó alsó helyzetében áll. Mialatt a (bbl) fogó zárva van, a megemelt (b5) táplálófésű, rostélyáyal együtt, visszamo­zog, hogy azután ismét lesiilyedjen és a szalagot megfogja úgy, hogy a fogó föl­nvitása után és a leszakítás megtörténté­vel a szalag egy új darabja tolódik előre. Mihelyt a fésűk a fésülést elvégezték, a (ggl) lehúzótengelyek, a végnélküli (g2) bőrszalaggal, a (bbl) fogó felé előremo­zognak (6. ábra), miután az (f) csapó föl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom