71509. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ajtó és eféle reteszeknek elektromos úton való előállítására

Meglelem 1917. évi október hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71509. szám. VII/j.. OSZTÁLY. Berendezés ajtó- és efféle reteszeknek elektromos úton való állítására. SÜDDEUTSCHE TELEFON-APPARATE-, KÁBEL- UND DRAHTWERKE A.-G. NÜRNBERG CÉG NÜRNBERGBEN. A bejelentés napja 1916 julias hó 22-ike. A találmány tárgya berendezés főként ajtóreíeszeknek elektromos úton való ál­lítására, amilyen reteszek pl. bejárati aj­tók és effélék biztosítására alkalmaztat­nak. A találmány célja oly elrendezést létesíteni, amelynél úgy magán az ajtón, valamint a különböző emeletekről az ajtó­retesz nemcsak eltolható, hanem záró­vagy nyitott helyzete mindenkor ellen­őrizhető is. Ezt az által érjük el, hogy egy távol­ból kormányozható elektromágnesesbe- ' rendezés az ajtóreteszt azáltal hozza záró­ill. nyitott helyzetbe, hogy az ajtón kulcscsal, az egyes emeleteken pedig kéz­zel beiktatható kapcsolók segélyével az áram különböző áramkörökben az elektro­mágneses berendezésre záratik, vagy iránya megfordíttatik. A mellékelt rajzon az 1—11. ábrák egy ily berendezést ajtóreteszek elektromos úton való állítására példaképen több kiviteli alakban tüntetnek föl; és pedig az 1., 2. és 3. ábra különböző kapcsolási sémát mutat egy az ajtóreteszt eltoló szolenoid alkalmazása mellett, míg a 4. ábrán oly kapcsolási séma látható, amelynél az ajtóreteszt egy elektromotor tolja el áttételimű közbeiktatása mel­lett; az 5. ábra az ehhez való reteszágyazása metszetben. A 6—11. ábrákon e két kiviteli alakhoz való részletek vannak nagyobb léptékben föltüntetve, ahol a 6. és 7. ábrán egy időzőkapcsolót mutat kétféle nézetben, a 8. és 9., ill. 10. és 11. ábra pedig egy-egy kapcsolókiképzést elől- és oldalnézetben, ill. hosszmetszetben az első és második ki­viteli alak számára. Az 1. és 2. ábra szerinti első kiviteli alaknál az (1) ajtóretesz egyben két egy­mástól elkülönített, a retesz nyitására, ill. zárására szolgáló (2, 3) tekercsekből álló szolenoid magját képezi, amely szolenoid az (1) retesszel egy tokká kiépített (4) alaplemezen foglal helyet és ez utóbbi se­gélyével az (5) ajtón vagy effélén erősít­tetik meg. A szolenoid magja csak a te­kercselés terjedelmében áll vasból, míg kiálló vége, "ámely nem mágnesezhető fémből áll és egy (6) kengyelben van ve­zetve, egy (7) nyugasszal és egy (8) üt­közővel van ellátva (1. ábra). A í 6) ken­gyel fölött egy (9) mágnestekercs van el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom