71509. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ajtó és eféle reteszeknek elektromos úton való előállítására
Meglelem 1917. évi október hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71509. szám. VII/j.. OSZTÁLY. Berendezés ajtó- és efféle reteszeknek elektromos úton való állítására. SÜDDEUTSCHE TELEFON-APPARATE-, KÁBEL- UND DRAHTWERKE A.-G. NÜRNBERG CÉG NÜRNBERGBEN. A bejelentés napja 1916 julias hó 22-ike. A találmány tárgya berendezés főként ajtóreíeszeknek elektromos úton való állítására, amilyen reteszek pl. bejárati ajtók és effélék biztosítására alkalmaztatnak. A találmány célja oly elrendezést létesíteni, amelynél úgy magán az ajtón, valamint a különböző emeletekről az ajtóretesz nemcsak eltolható, hanem záróvagy nyitott helyzete mindenkor ellenőrizhető is. Ezt az által érjük el, hogy egy távolból kormányozható elektromágnesesbe- ' rendezés az ajtóreteszt azáltal hozza záróill. nyitott helyzetbe, hogy az ajtón kulcscsal, az egyes emeleteken pedig kézzel beiktatható kapcsolók segélyével az áram különböző áramkörökben az elektromágneses berendezésre záratik, vagy iránya megfordíttatik. A mellékelt rajzon az 1—11. ábrák egy ily berendezést ajtóreteszek elektromos úton való állítására példaképen több kiviteli alakban tüntetnek föl; és pedig az 1., 2. és 3. ábra különböző kapcsolási sémát mutat egy az ajtóreteszt eltoló szolenoid alkalmazása mellett, míg a 4. ábrán oly kapcsolási séma látható, amelynél az ajtóreteszt egy elektromotor tolja el áttételimű közbeiktatása mellett; az 5. ábra az ehhez való reteszágyazása metszetben. A 6—11. ábrákon e két kiviteli alakhoz való részletek vannak nagyobb léptékben föltüntetve, ahol a 6. és 7. ábrán egy időzőkapcsolót mutat kétféle nézetben, a 8. és 9., ill. 10. és 11. ábra pedig egy-egy kapcsolókiképzést elől- és oldalnézetben, ill. hosszmetszetben az első és második kiviteli alak számára. Az 1. és 2. ábra szerinti első kiviteli alaknál az (1) ajtóretesz egyben két egymástól elkülönített, a retesz nyitására, ill. zárására szolgáló (2, 3) tekercsekből álló szolenoid magját képezi, amely szolenoid az (1) retesszel egy tokká kiépített (4) alaplemezen foglal helyet és ez utóbbi segélyével az (5) ajtón vagy effélén erősíttetik meg. A szolenoid magja csak a tekercselés terjedelmében áll vasból, míg kiálló vége, "ámely nem mágnesezhető fémből áll és egy (6) kengyelben van vezetve, egy (7) nyugasszal és egy (8) ütközővel van ellátva (1. ábra). A í 6) kengyel fölött egy (9) mágnestekercs van el-