71487. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú időszámláló
rendezési módjára a hálózati feszültségtől mindig független. A frekvenciától a fordulatszám csak akkor függ, ha 1. sin x ~ - j-cs A találmány tárgyát oly elrendezés képezi, mely ezt a föltételt kielégíti. Az 1. ábra a térbali elrendezés alapelvét mutatja. Az (a) vasmagon a (b) feszültségtekercselés van elrendezve ; a tárcsa a (c) légrésben forog. Az (f) rövidrezárt tekercseléssel ellátott (d) szögletvas a légréshez mellékzárlatot képez, melynek útjába az (e) légrés van beiktatva. A pontozott vonalak a mágneses fluxusok elosztását tüntetik föl és világosan mutatják, hogy a (01) és (02) fluxusok egymáshoz képest térbelileg el vannak tolva. A mágneses és elektromos értékek időbeli sorrendjét a 2. ábrán föltüntetett diagramm mutatja. (X)-el a (b) feszültségtekercselés által létesített összes ampermenetek vannak jelölve. (Xhl)-el a (01) fluxusnak megfelelő vas veszteséget pótló ampermenetek, (Xul)-el a mágnesező ampermenetek, melyek értéke (X) és (Xhl) különbségével egyenlő; a (01) fluxus az (Xul). ampermenetekkel közös fázisú. Az összes (X) ampermenetek ezenkívül az (X2 és X23) ampermenetek mértani összegével egyenlők, mely ampermenetek jelentősége az 1. ábrából kitűnik. A megfelelő (Xu2) és (X23) mágnesező ampermenetek az (X2) és (X23) ampermenetektől szintén az (Xh2) és (Xh23) veszteségampermenetek értékével különböznek. Ha (XR )-el az (f) rövidrezárt tekercselésnek az (X2) ampermenetekkel szembenható ampermeneteit jelöljük, akkor (Xu3) fejezi ki a (d) szögletvas számára szükséges ampermeneteket. A (02) fluxus az (Xu2) ampermenetekkel fázisban van, míg az (Xu3) ampermenetekkel a (03) fluxus van fázisban. A kettő összege a (023) fluxus, melylyel az (Xu23) ampermenetek vannak fázisban. Az eredő (0) fluxus végül a (01) és (023) fluxusok összege. Az (E) elektromotoros erő a (0) fluxushoz képest 90°-kal elősiet. Az (Ek) hálózati feszültség végül az (E) elektromotoros erő és az (i.r) ohmikus feszültségesés összegéből adódik ki. A diagrammból látható, hogy a (02) segédfluxus a (01) főfiuxushoz képest a szöggel elősiet. Ha a méreteket, a (d) szögletvas anyagát és az (f) rövidrezárt tekercselést helyesen választjuk meg, könnyen elérhetjük, hogy a (y) szög növekvő frekvenciával csökken úgy, hogy az (f sin y) szorzat állandó marad. A 3. és 4. ábrán a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja két nézetben van föltüntetve. Az (a) vasmagon a (b) tekercselés van elrendezve. A (g) Ferraris tárcsa a (c) légrésben forog. A segéd mezőt a (d) szögletvas és az (f) rövidrezárt tekercselés létesítik. A. mellékzárlatnak itt nincs (e) légrése, hanem ezt a (d) szögletvaa (h) toldata és az (a) vasmag között föllépő légellenállás helyettesíti. As (a) vasmag (i) szára a (k) tengely körül elforgatható, ami' által főkép a (01) főfluxus nagysága változtatható. A diagrammban látható arányok és ennek folytán a készülék viselkedése a frekvencia módosulásánál is változatlanul fönoállnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ferraris-rendszerű .váltakozóáramú időszámláló, melynél a feszültségtekercselés által létrehozott mágneses fluxus egymáshoz képest térben és időben eltolt két részre, még pedig egy főfluxusra és egy mellékfluxusra bontakozik, azáltal jellemezve, hogy a segédfluxust létesítő szerkezetek méretei úgy vannak megválasztva, hogy a készülék fordulatszáma nemcsak a feszültség, hanem a frekvencia változásaitól is tág határok között gyakorlatilag független. 2. Az 1. igényben védett időszámláló foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a segédmezőt rövidrezárt tekercseléssel ellátott mágneses mellékzárlat úgy befolyásolja, hogy fázisa a frekvencia növekedésénél a főmező fázisához közeledik, a frekvencia csökkenésénél pedig a főmező fázisától eltávolodik. 3. Az 1. és 2. igényben védett időszámláló foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a rövidrezárt tekercseléssel ellátott
