71482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen kondenzálható gázkeverékek elválasztására

csőbe torkolnak, mint ezt már az 1. ábra I kapcsán leírtuk.' ! A (d) kamrába (l)-nél alacsony (5—10 at.) • nyomású levegőt vezetünk, mely a (d) kamrából a (c9) szelepeken át a (c) henger egyik végébe áramlik és a fesztelenítés után a (c9) szelepeken át a (h) csövek egyikébe lép. A (d) kamrában harántlemezek vannak elrendezve, melyek a gáz és a képződött folyadék áramlását a lehető legnagyobb hidegfejlesztés elérése szempontjából szabályozzák. A (d) tér alsó részéből a (p) cső ágazik el, mely magasnyomású kompresszorhoz vezet, mely az oxigént vagy más gázt magas nyomásra, sőt 40—60 at.-ig terjedő nyomásra komprimálja. A gáz ezen nagy nyomással a (q) csövön át az (r) fűtökigyócsöhöz áramlik; ezen kigyócső másik végén az (11) fojtószelep van elrendezve, melyen keresztül a csöppfolyós gáz expandál. Az (11) szelep az (u) fogantyú útján beállítható. A csöppfolyós oxigén az (fl) csövön át bocsáttatik le, melyet a szeleporsó forgatása által be lehet állítani. A 6. ábrán oly berendezés van föltüntetve, melynél a melegítés nagy nyomású nitrogénnel (vagy oxigénben szegény levegővel) történik. A 7. ábrán föltüntetett készülék ugyanazon elv szerint dolgozik, mint az 1. ábrán látható berendezés, de a két készülék egymástól szerkezetileg különbözik. Az (a, b) ellenáramkészülék a (d) elválasztókamrát veszi körül, itt azonban a kis nyomású levegő nem vezettetik úgy, mint az 1. ábránál a (b) kigyócsőbe, hanem a (b) kigyócső egymást érintő falai által képezett csavarvonalakú csatornába. A kis nyomású levegő, hogy jól eloszoljon, az (n) és (nl) helyeken azaz két különböző ponton lép be. Miután a levegő a spirálisalakú csatornán átáramlott és ezáltal lehűlt, az (1) nyílásokon a (d) elválasztótérbe lép, ahol akis hőmérséklet folytán a nitrogén föl- és az oxigén alászáll. A nitrogéndúa vagy oxigénben szegény levegő az (m) csövön át a (c) expanziósgéphez áramlik, ahol a levegő belépését a (cl2) szelep szabályozza. A (c) I hengerbe lépő levegő expandál és ezután a I (hl) kamrán, valamint a (h2) csövön keresz" tttl a (b) kigyócsőbe áramlik, ezen átvonul és végül a készüléket (o)-nál elhagyja. Ezen szerkezetnél a (c) hengerből kiexpandáló levegő a (d) elválasztótérben nem fejt ki hűtőhatást, minthogy közvetlenül az ellenáramú hűtőkészülékbe vezettetik. Az (m) csőből a (pl) cső ágazik el, mely az expanziósgépet és ennek a kompresszorral való összeköttetését körülvevő kigyócsőbe megy át. A (pl) hűtőcsőből a levegő a (p2) kompresszor fölső végébe áramlik. A (p3) dugattyú emelkedő mozgása által a levegő a kompresszorhenger alsó végéhez vezettetik és a dugattyú visszatérténél magas nyomásra, sót 40—60 at.-ig terjedő nyomásra komprimáltatik. A levegő a kompresszort a (ql) kigyócsövön át hagyja el és ebből az (rl) kigyócsőbe megy át. Utóbbi kigyócső a (d) kamra fölső végéhez vezet és azután az (r2) kigyócsöhöz csatlakozik, mely a (d) katnra alsó végéhez vezet és itt a (hl) kamrán keresztül az (o) kilépési nyíláshoz vezető (b) kigyócsővel áll kapcsolatban. A (d) kamra alsó részében összegyűlő oxigén a (p) csövön át az (r") kigyócsöhöz áramlik, mely az (rl, r2) kigyócsövek által leadott intenzív hidegnek van kitéve úgy, hogy az oxigén csöppfolyósíttatik és az (r5) csőből kilép. Az expanzióhenger ezen kivitelénél az egyszerű (1) köpennyel és a kompresszor a kettős (1, 11) köpennyel van ellátva. A 8. ábrán látható elválssztótér gyűrűalakú és benne a csavarvonalalakú (v) lemez gyűrűalakban vezetett csatornát képez, melyben a (h) és (r) kigyócsövek vannak elrendezve. A kis (5—10 at.) nyomású levegő a csavarvonalalakú csatornába (l)-nél lép be és (m)-nél az 1. ábrán föltüntetett kivitelű expanziósgépbe áramlik. A levegő a fesztelenítés után (hl)-nél a (h) kigyócsőbe lép és ezen kigyócső ellenkező végét (k)-nál elhagyva az ellenáramú készülékbe áramlik. A (d) csatorna alsó végén a (p) cső oxigént vagy oxigéndús levegőt szív be, mely nagy nyomásra komprimáltatik és ezután a (q) csövön át az (r) kigyócsőbe lép. Az ezen