71462. lajstromszámú szabadalom • Ütközőgyújtó torpedók számára

- 2 -szire, hogy a gyújtást létesítse. A gyújtás csak akkor következik be, ha a torpedó szilárd céljába ütközik, mivel ekkor a törpedóra és ezzel együtt a sdíytamegre váló behatás hosszabb ideig tart, mint a hálókés kilövésénél, minek következtében a tehetetlenségi tömegre nagyobb energia vitetik át és ezen tömeg kényszeríttetik, hogy egész útját befussa, hogy a gyújtót kikapcsolja. Az ismert ütközögyujtók azzal a hátránnyal birnak, hogy a súly kilengése, mely az ütőszög fölszabadítására szükséges, annyira kicsiny vagy annyira korlátolt, hogy ha a hálóba való ütközésnél a kikapcsolást ki akarjak kerülni, a tehetetlenségi tömeg mozgása ellen ható ellenállást oly nagyra kell venni, hogy az ütöszög kikapcsolása akkor sem fog bekövetkezni, ha a torpedó a tulaj donképeni célját ferde szög alatt éri. A fő ok, amiért az ismert ütközőgyujtóknál a súlykilengés, korlátozott volt és mely által a hálóvágókészülékkel fölszerelt torpedók hasznavehetetlenekké válnak, abban áll, hogy az ütőszög kikapcsolóhorga a súllyal egyidejűleg mozog. Ezen horog az ingával vagy kényszermozgásulag van összekötve, vagy pedig a súly késleltető rúgója segélyével biztosított helyzetben tartatik úgy, hogy ezen rúgó mozgósában részt kell vennie és így az ingát követnie kell. Hogy tetszésszerinti hosszú súlykilengést érjünk el, miáltal a súlynak tetszésszerinti nagy érzékenységét kapjuk és a tehetetlenségi tömeg tetszésszerinti nagy munkát végezhet, mielőtt a kikapcsolás bekövetkeznék, szükséges, hogy az ütőszög kikapcsolóhorga sémmit vagy csak igen keveset mozogjon, mialatt a súly vagy a tehetetlenségi tömeg a háló átlövésénél kileng vagyis a kikapcsolóhorognak sem a tehetetlenségi tömeggel nem szabad kényszermozgású kapcsolatban állania, sem egy ellenállásnak, pl. mérséklőrúgónak behatása alatt nem szabad állania. Egy további ok, mely miatt a kikapcsolóhorognak nem szabad a tehetetlenségi tömeggel vagy ez ellenállással (rúgóval) kényszermozgású kapcsolatban állania, abban áll, hogy ebben az esetben lehetővé vilik az ütőszöget a tehetetlenségi tömeg által már igen kis oldalkilengésék mttlett (a torpedóra ható gyönge oldallökések) kikapcsolni, míg ellenben a kilengések, melyek a torpedó haladási irányába esnek (a torpedónak fejjel a célba való ütközése, valamint a hálókés kilövésénei keletkező visszalökés), a kikapcsolást csak nagyobb energia mellett eszközlik. Minthogy a hálókés kilövésénél a visszalökés mindig a torpedó hossztengelyébe esik, továbbá azon lökések, melyek a célba való ütközésnél ezen irányba esnek (fejes ütközések) az ingára természetesen leghatásosabban működnek, fölösleges és szükségtelen, hogy az ütőszög a fejes ütközéseknél époly könnyen kikapcsoltassék, mint az oldalütközéseknél. A csatolt rajzokon a találmány egy kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a készülék függélyes metszete, a 2. ábra alaprajza és a 3. ábra részben metszett oldalnézete. Az (1) tehet°tl«nségi tömeg a (2) kikapcsoló horgot és ezzel együtt a (3) ütfíszöget közvetlenül vagyis közbenső elem nélkül zárja. A kikapcsolóhorog a súllyal nem áll kényszermozgású kapcsolatban és a mérséklő rúgó által nem befolyásoltatik. A súly (a) zárófölülete és a kikapcsolóhorog (b) zárófölülete derékszögűén van kw képezve és a .torpedó haladási irányában legnagyobb kiterjedésűek. Az ezen irányban ható lökéseknél tehát a tehetetlenségi tömegnek nagyobb utat kell megtennie, hogy kikapcsolhasson, mint oldallökéseknél. A (4) fő mérséklőrúgó (csavarrúgó) és a két (5) és (6) mellékrúgó, melyek lemezrugók gyanánt vannak kiképezve, egymásra merőleges irányban hatnak a tehetetlenségi tömegre. A (4) főrúgót vagy eresebbre készítjük a másik két rúgónál vagy pedig nagyobb emeltyű karra hathat. Ezáltal a tehetetlenségi tömeg csekélyebb érzékenységét érjük el a tengelyirányú lökések iránt, mint az oldallökések iránt. Ha a (2) kikapcsoló horog az inga által