71460. lajstromszámú szabadalom • Természetes és mesterséges léghuzammal működtethető tüzelőberendezés

harántgőzcsövek egymással (27) hosszgőzcsövek által vannak összekötve, melyek előbbiekkel egyetemben a gőznek a rostélv alá való vezetésére, illetve ezáltal a levegőnek a rostélyon való keresztülfóvására szolgálnak, mely célra úgy a (25) haránt-, mint a (27) hosszgőzcsövek fölső fölüle tűkön egész hosszukban egyegy (28) lyuksorral vannak ellátva. A (27) hosszgőzcsövek fölött (31) légcsatornákat alkotó (29, 30) falak vannak elrendezve, melyek közül a (30) falrészek függélyesek és egymásközött egy függélyes (31) iégcsatornát alkotnak, mig a (29) falrészek a (27) csövek fölött tetőszerűen vannak elrendezve. Mindegyik (27) cső fölött elrendezett két-két (29, 30) fal egymással több helyen (32) bordák által van összekötve, mely bordák megfelelő félköralakú kivágásaikkal a (27) csöveken ülnek. A (29, 30) falak két vége boltívszerű (33) fejben végződik, mely fejek a (25) harántcsövek fölött vannak elrendezve ós azokon ugyancsak kis (34) bordákkal ülnek. A (30) falak által képezett (31) légcsatornák fölött a tüzelőanyagot hordó tulajdonképeni (35) rostélyrudak vannak elrendezve, melyek keresztmetszete szívalakú és alul élben végződik. A rostélyrudak úgy vannak elrendezve, hogy alsó élük pontosan a (31) légcsatornák közepébe nyúlnak, anélkül, hogy a (30) falakat érintenék úgy, hogy a levegő és gőz áthatolására a rostélvrűd és a (30) falak között kellő hézag marad szabadon. A (35) rostélyrudak mindkét oldalán fésűszerűen (36) fogak nyúlnak ki, melyek mint azt a 3. ábra mutatja, az egész rostéi vfölületen egyenletesen szétosztott közöket (az úgynevezett élő rostélv fölületet) képezik. A rostélyrudak fésűszerű fogai a (30) falak fölső szélein nyugszanak és így ezen (30) falak a rostélyt alátámasztják; a rostélyrudak végei kellő (37) hézagok hagyása mellett a (33) fejek kivágásaiba nyúlnak. Mint látjuk, a (35) rostélyrudak sehol sem fekszenek föl semmiféle alapzaton, vagyis egész hosszukban | teljesen szabadon függnek úgy, hogy az égési levegő az egé.sz rostélyrudat minden oldalról körüláramolhatja és azt hütheti. A rostélyrudak alsó éle mentén (38) toldatok vannak kiképezve, melyek a (30) falak közé nyálnak és így a rostélyrudak oldalirányú eltolását meggátolják. A rostélyrudak végei rövidebb (39) fogakkal vannak ellátva és pedig, mint azt a 3. ábra mutatja, az egyik oldalon egy és a másik oldalon két ily (39) foggal úgy, hogy két-két szomszédos rostélvrűd végei egymást akként rögzítik, hogy a rostélyrudak hosszirányban nem tolódhatnak el. A (10, 11) gőzcsövek fölött bordás (40) gőzcsatornák vannak elrendezve, melyek (41) nyílásai a (10, .11) csövek (42) nyílálásai fölé illeszkednek úgy, hogy a (10, 11) csövekben áramló gőz egy része ezen (40) gőzcsatornákba jut; a (40) csatornákba jutó gőz mennyisége a (41, 42) nyílások átbocsátókeresztinetszetélől függ úgy, hogy ezen gázmennyiséget a tüzelőberendezés fölszerelésénél a (40) gőzcsatornák elhelyezésével beállíthatjuk; ha a (41, 42) nyílások egymást pontosan födik, akkor a legtöb gőz jut a (40) csatornákba, ha pedig a (40) csatornák (41) nyílásai a (42) nyílásokhoz képest többékevésbé el vannak tolva, akkor az átbocsátókeresztmetszet többé-kevésbbé foj -tátik. A (40) gőzcsatoniák pa'lástfölülete. (43) gőzkiíúvatónyílások sorozataival vannak ellátva. A (40) csatornák (44) bordái között (45) süvegek vannak behelyezve, melyek a (43) ki findítónyílásokkal szemben elrendezett (46) nyílásokkal bírnak; utóbbiak, mint azt az 5. és (i. ábrák mutatják, kíviil szűkek és befelé tölcsérszerűen ki bővül nek. Ha csukott tüzelőajtó mellett a (8) gőzcsap kinyitása által a (10, 11) csövekbe gőzt bocsátunk, akkor a gőz egy része a (25) haránt- és (27) hosszgőzcsöveken átáramolva, ezen csövek fölső föliilete lioszszában alkalmazott szűk (2S) lyukakon kií'úvatik. A harántgőzcsövekből kifúvatott gőzsugarak a (33) fejekbe hatol-