71455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázvilágítókészülékek gázfejlesztő töltésének kihasználására
(g) rostán keresztül lefolyhatnak. Uv módon az egész töltés lefelé csúszhat 'á gázfejlesztés helyéig, miért is a víz- és gáznyomás egyenletes marad. - v A vízben oldódó anyagok alkalmazása nélkül az elhasznált karbid nem hullana át a rostán, tehát a víznek a (b) fejlesztőtérben magasabbra kellene — esetleg egy rostacsőben — emelkednie, míg az (a) víztartányban a víz fölszint1 lesiilyedne s ennek folytán a gáznyomás alább szállna és a láng megkisebl>ednék. ' Minthogy a kálciumkarbi$ hozzájutásakor igen gyorsan megbomlik, csakis olyan anyagok keverhetők hozzá, melyek a vízben igen gyorsan föloldódnak, mivel másként alkalom nyílnék a már említett megszorulás fölléptére. A karbid gyors fölbomlásának hátráltatására a karbidot előzetesen olajjal, kátránnyal, kátránylakkal vagy hasonlóval kezelhetjük, aminek még az az előnye is van, hogy a levegőn való állóképesség jelentékenyen növekedik. A 118321). számú német szabadalmi leírásban karbidkészítménv előállítására • " szolgáló eljárás van ismertetve, amely szerint a karbidpor liygroskopikus anyagok porával ke/vertetik. Ez a poraiakii anyagkeverék azonban raktározásnál a karbid könnyű fölbomlásának lehetőségétől eltekintve, még azzal a hátránnyal is bír, liogy a fejlődő gázok nehezen hatolhatnak át rajta, mimellett az ilyen keverékből álló töltés alátámasztására nem lehet szitát vagy effélét alkalmazni, minthogy ez nemcsak az iszapot, hanem magát a finom poralakú töltést is átbocsátaná, miért is a fölső készlet fokozatos lecsúszása itt nem valósítható meg. Azonkívül a finoman őrölt, por nem kezelhető preparáló anyagokkal a jelen találmány szerinti eljárás értelmében úgy, hogy az ilyen töltések drágán fejlesztő és kevés gázt tartalmazó- anyagokat alkotnak, amelyek raktározásnál rövidesen használhatatlanná válnak. A találmány szerinti töltés tehát, amely kereskedelmi karbidnak ugyancsak kereskedelmi hvgroskopikus anyagokkal való keverékéből áll, lényeges haladást jelent, mivel a töl-» tés fokozatos lecsúszása minden körülmények között biztosítva van. • A 2. ábra részben ismeretes acetilen,4.úszófáklvát mutat, amelynek függélyesen álló hengeres (c) csövében foszforkálcium van vízben bizonyos idő alatt részben föloldódó anyagokkal lazán összekeverve. Az ilyen töltés célja' az, hogy a nehéz foszforhydrogéngázok könnyen eltávozhassanak és főként, hogy az égés minél kevesebb anyaggal minél tovább fönntartható legyen. A találmány szerinti töltéssel ellátott fáklya a 245448. számú német szabadalmi leírásban ismertetett fáklyától abban különbözik, hogy az előbbinél a foszforkálciumhoz vagy efféléhez a vízben nem teljesen vagy nem könnyen oldódó, hanem nehezen vagy csak részben oldódó anyag, pl. kazánsó van keverve, amely a sóié elpárologtatásakor képződik és só mellett meszet, gipszet stb tartalmaz. A jelen eljárás hosszas égéstartam fönntartását célozza, mivel a foszforkálciuin a kálciumkarbidhoz viszonyítva lassan bomlik föl és sokkal kevésbé kiadós gáztartalommal bír. Mivel pedig a foszforkálcium kb. százszor olyan drága, mint a kálciumkárbid, ennélfogva már ez okból is lassan vagy csak részben oldódó anyagokat kell hozzáadni. Tudvalévőleg az acetilen meggyujtósához csak kevés foszforhydrogénre van szükség, amely egy szomszédos csövön áramlik ki. Azonban a gyujtólángnak kb. 45 percig meg kell maradnia, mivel az életmentésre vonatkozó előírások ezt az időtartamot állapítják meg. Azonban a 245448. számú német szabadalmi leírásban ismertetett teljesen föloldódó pótanyagokkal bíró fáklyának csekély égéstartalma van, mivel a sók stb. gyors föloldódása folytán a víztükör fölött lévő fölső égőanyagrétegek túlkorán lecsúsznak a vízbe és el gázosodnak. Az égéstartam akkor sem növekednék, ha az égőanvag fölvételére szolgáló teret a töltés
