71449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasat tartalmazó fémfölületeknek mindennemű vegyi elváltozás, pl. rozsdaképződés vagy sóképződés ellen való megvédésére
Megjelent 1917. évi október lio 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 71449. XVl/e. OSZTÁLY. Eljárás vasat tartalmazó fémfölületeknek mindennemű vegyi elváltozás, pl- rozsdaképződés vagy sóképződés ellen való megvédésére. Du KE1CH1NSTE1N DÁVID VEGYÉSZ ZÜRICHBEN. A bejelentés napja 1916 november hó 10-ike. Elsőbbsége 1916 január hó 18-ika. Erős oxidálószereknek oly vegyi reakciók sebességére gyakorolt lassító hatása mellett, mely reakciókban passzív állapotba átvezethető fémek is részt vesznek (passzivitás), a vegyi reakciók sebességének úgynevezett „mérgek" által való csökkentése is figyelemreméltó. Tatscher (Zeitschr. für phys. Chemie 47,641, 1904) tudvalevőleg megállapította, hogy az anódán végbemenő S2 0; í >-S4 0„ folyamat polarizációja állandó áram esetében 0,040 volttal emelkedik, ha 40000 literhez 1 mol. higanycianidot adunk, ami a A7 egyi reakció sebességének erős csökkentésére vezethető vissza. Le Blanc, Reiehinstein és Davies (Abhandlungen der Deutsclien Bunsen-Gesellschaft Nr. 3) megfigyelték, hogy a Cu/Cu S0 tipusu megfordítható elektródák mérgeknek az elektrolithez való hozzáadása esetében polarizálhatóbbakká válnak. Ismeretes az is, hogy H2 02 kolloidális fémek által való katalitos megbontásának sebességét „mérgeknek" nevezett anyagok hozzáadása erősen csökkenti. Végül utóbbi időben megállapították, hogy „mérgek" a fényelektromos hatást is csökkentik. Fontos volt e tekintetben az a megfigyelés is, hogy a mérgek által gyakorolt hatás intenzitásának sorrendje fiziológiailag (vagyis élőlényeknél) ugyanaz, mint anorgános rendszereknél (lásd Kriiger F. Zeitschr. f. Elektroehemie 1915.). Beichenstein (Zeitschr. f. Elektrochemie 1912, 1914 és 1915) az. úgynevezett „mérgek" reakciólassító hatását azzal magyarázza, hogy a mérgeket a reakcióban résztvevő szilárd anyag adszorbeálja és a' mérgek az adszorpciótérfogatban a reakcióban résztvevő alkatrészek koncentrációját csökkentik. Az adszorpciótérfogatban ugyanis sajátos törvényszerűség uralkodik, mely szerint ott az összes anyagok összkoncentrációja mindig állandó marad (Reichinstein-féle kiszorítási elv). A „mérgek" eszerint oly anyagok, melyeknek az a tulajdonságuk, hogy erősen adszorbeáltatnak. Ez a fölfogás, melyet számos kísérlet igazol, vezetett a jelen találmányhoz, melynek értelmében a rozsdaképződés megakasztására „mérget" alkalmazunk. A találmány tárgyát képező eljárás oly módon valósítható meg, hogy a vason jól tapadó pasztához úgynevezett „mérget" adunk és ezután a vasat a „mérget" tartalmazó pasztával, olajjal vagy zsírral
