71448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézvegyületeket tartalmazó, növényi részeken jól tapadó levek előállítására

anyagot hozzákeverni, inert a kénsavval való föltárásnál belőle képződő kénsavas mész ugyanabban az értelein bon kedvező hatása. A levet ezután egyébként az általá­nosan szokásos módon állítjuk elő akké­pen, hogy a rézsó, pl. réz vitriol föloldá­sánál, egyidejűleg vagy utólag, a föltárt ásványt hozzáadjuk. A timföldnek a sav­kezelés útján az illető oldható sóvá (pl. aluminiumszulfáttá) átalakult része föl­oldódik, míg az ásványnak oldhatatlan állapotban maradt alkatrészei részben leülepednek, részien pedig az oldatban szuszpendálva maradnak anélkül, hogy káros befolyást gyakorolnának. Nagyon célszerű, ha a föltárt ásványt, vagy ma­gában vagy a rézvitrióllal együtt, kis zsákokba töltve, a vízbe függesztjük és az oldatot ilyen módon állítjuk elő. Ami­dőn a bázisos komponenst az oldathoz keverjük, ismeretes módon timföldhidrát képződik. Foganatosítási példa gyanánt a követ­kező szolgál: Nyers bauxitot kb. 50° Bé kénsavval melegítünk, míg a reakció meg nem indul. Ekkor a gőzbevezetést megszüntetjük. Körülbelül két óra alatt a reakció befeje­ződött, mire a masszát forrón formákba merítjük és ezekben megmerevedni hagy­juk. Az így előállított lepények kénsavas timföld mellett kénsavas vasat (ferri­szulfátot nagy [ észt bázisos só alakjában) káleiumszulíátot, továbbá esetleg kevés titáftsavat, végül kovasavat tartalmaz­nak, amely utóbbi a rézvitrióloldathoz való keverésnél oldatlan marad. A fer­riszulfát semmiféle káros hatást nem gyakorol, míg az esetleg jelenlévő titán­sav a peronoszpóra viticola leküzdésére bizonyára csak kedvező hatással járhat. Ilyen módon a költségek nagymérvű le­szállítása mellett 14—15% timföldet tar­talmazó masszát kapunk, amely tehát jó­val többet tartalmaz ebből a hatékony al­katrészből, mint pl. a timsó. Ahol nát­riumbiszulfát mint Imlladéktermék áll rendelkezésre az illető ásvány, pl. bauxit, timföldtartalmát az említett savanyú só­val (szabad kénsav helyett) való melegí­tés útján nátriumtimsóvá alakíthatjuk át, amihez azonban aránylag magas hő­mérsékletre való hosszasabb hevítés szükséges és csak 8—9% timföldet tar­talmazó terméket kapunk. Az ismertetett eljárás szerint előállí­tott termék használata természetesen nem szorítkozik rézoxidhidrátlevekre, hanem azt rézoxidkloridlevek és neutrális réz­sóoldatok tapadóképességének növelésére is használhatjuk a viszonyok megfelelő megváltoztatása mellett. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás rézvegyületeket tartalmazó növényi részeken jól tapadó timföld­hidráttartalmú levek előállítására, jellemezve azáltal, hogy a timföldet tartalmazó természetes ásványokból magában véve ismeretes módon sa­vakkal való föltárás útján kapott ter­mékeket további tisztítás nélkül a réz­levek készítéséhez fölhasználjuk. 2. Eljárás az 1. igény szerinti lékészítés­hez való termékek előállítására, jelle­mezve azáltal, hogy az illető ásványo­kat a savakkal való föltárásnál kis fö­löslegekben alkalmazzuk. 3. Eljárás az 1. igény szerinti lékészítés­hez való termékek előállítására, illetve a 2. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, jellemezve azáltal, hogy kénsavval való föltárásnál szénsavas meszet vagy ilyent tartalmazó anya­got (különösen timföldtartalmú anya­got) keverünk a föltárandó ásvány­hoz, ha ez megfelelő mennyiségben szénsavas meszet nem tartalmaz. FAU.AB RÉ&2VÉNi IÁABASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom