71415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás földalatti vasúthoz, vagy efféléhez való vízalatti alagúttest előállítására

_ 2 — csövekhez vannak kapcsolva. A szívócsövek bakokon nyugszanak, melyek viszont (v) keresztrúdakon vannak megerősítve. Hogy a folyosóban történő munkálatokkor a lecsöpögő víz, mely a betonlemezen keresztülhatol, a munkát ne gátolja, utóbbin lent, egy mindkét oldal felé gyöngén lejtő (x) bádogtető van elrendezve, mely a lecsöpögő vizet fölfogja, (y) oldalcsatornákba vezeti, melyek azután a meglévő kútakba ürül- j nek ki. A I 3. ábra a folyosó további kiásását és egy második, mélyebben fekvő (w) szívócső-garnitúra elrendezését mutatja, melynek szívócsövei a- (v) kereszttartókra vannak fölfüggesztve. A folyosóban az alagút elkészítése, a szokásos módon úgy történik, hogy egy védőréteget, a tömítést és a fenékbetonozást, esetleges vasbetétekkel behelyezzük. Az alagút oldalfalait azután egyelőre csak az alsó (w) szívócsővezeték magasságáig készítjük el. Ezt követőleg ismét üzembe hozzuk a felső (u) szívócsővezetékeket, a (w) alsókat az alagútcsőhöz csatlakozó részeikkel eltávolítjuk és az oldalfalakat most már a mennyezet föl- j építéséhez szükséges magasságig vezet- j hetjiik föl, miközben a kútból kivezető és ! a szívócsőhöz vezető elágazásokat, az alftgútoldalfal betonjában, faszekrény segélyével, kihagyjuk. A mennyezet beépítése azután úgy történik, hogy mindenekelőtt a betonlemez és á bádogtető közt lévő hézagot homokkal és valamely betonpéppel töltjük ki fecskendezés útján. Ezután pl. alacsony kereszttartók használata mellett, egy betonvasmennyezetet helyezünk be, melyhez a tömítést hozzáragasztjuk és ezt az oldaltömítéshez kapcsoljuk. Most beépítjük a tulajdonképeni alagútmennyezetet és végül, az alagút közepétől kiindulva, a kútaknak a szívócsővezetékekkel váló kapcsolatait egyenkint eltávolítjuk. Eközben az oldalfaltömítést a faszekrényen belül mindig kiegészítjük, valamint az alagút oldalfalazatában lévő: nyílást betonnal töltjük ki. A leírt eljárásnál, mint látható, a sűrített levegő alkalmazása teljesen el van kerülve. Ennélfogva fölhajtó erő nem hat a betonlemezre és így ennek méretezése, egyedül abból a szempontból kell, hogy történjék, hogy ez a fölötte lévő víz súlyát, továbbá a vízszintes vászont védő réteg súlyát és saját súlyát hordani legyen képes. Bizonyos körülmények közt előnyös lehet, hogy az alagút mennyezetét sűrített levegő használata mellett készítsük el. Ekkor azonban mérsékelt légnyomáselegendő, mely csak olyan vízoszlop magasságával kell, hogy egyensúlyt tarthasson, mely^ a betonlemez szélétől a vízszinig terjedő vizoszlopét 1—2 m-rel meghaladja. Az alagútmennyezet vagy legelőször,, vagy legutoljára építhető be. Az első esetben a (t) mennyezetfolyosó' elkészítése után a kiásott csövet két betonfallal elzárjuk és sűrített levegőt bocsátunk belé olyan nyomás alatt, mely a (v) kereszttartók alsó/ szélétől a vízszinig terjedő vízoszlop magasságának felel meg. Ezután a (c) betonlemez als6 fölületét, víz üveg vagy efféle segélyével tömítjük és az egész alagútmennyezetet,. a tömítéssel együtt, teljesen elkészítjük, miközben az alagútmennyezet tartóit és így az egész mennyezetet egyelőre konzolokon ágyazzuk, melyek a szádfalakon vannak megerősítve. Ezután kifúvatjuk a sűrített levegőt,, a partok alatt lévő két elzárófalat eltávolítjuk és most a már leírt módon, az. alagútfolyosó további kiásása, az alagút^ talp és az alagiítoldalfalak fölépítése történik. Az alagútmennyezettartóknak a szádfalvasakon való segédalátámasztása most kicserélhető, mihelyt a vasfaltámasztékok föl vannak állítva, tehát mielőtt még az oldalfalak betonját az alagútmennyézetig behelyeztük volna. Ha az alagútmennyezetet építjük be legutoljára, akkor a fönt ismertetett módon