71379. lajstromszámú szabadalom • Boltozott tárcsakerék és eljárás annak előállítására

Megjeleni lölT. évi szeptember' hó 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71379. szám. XII/e. OSZTÁLY. Boltozott tárcsakerék és eljárás annak előállítására. ORDON SÁNDOR GYÁRTULAJDONOS ÉS URBANIAK IGNÁC MŰVEZETŐ BEUTCHENBEN. A bejelentés napja 1916 májas hó 17-ike. Elsőbbsége 1915 április hó 26-ika. A találmány tárgya tárcsakerekek előállítására vonatkozik, amelyek elegendő ellentállóképesség mellett az eddig ismeretes ily fajta kerekektől abban különböznek, hogy aránylag csekély súly mellett kisebb költséggel állíthatók elő. A találmány lényege abban áll, hogy a kerék a boltozás által oly egyenlőtlen számú mélyítésekkel és dudorodásokkal láttatik el, hogy a boltozott helyeken keresztül az átmérő irányában eszközölt kerékmetszet alakja hullámalakú. Ezen hullám a kerék egyik felén levő ívalakú mélyítésből és a kerék másik felén lévő megfelelő ívalakú dudorodásból áll. Azon falrészek, amelyek a boltozat egyik mélyítését a dudorodással kötik össze, át vannak törve, úgy hogy oly kereket kapunk, mely nagy ellentállóképesség mellett csekély súllyal bír. Hogy a kereket egy tömbből egyetlen egy melegben előállíthassuk ezen kerék megmunkálásához szükséges kovácsoló — hengerelő-boltozó — és lyukasztó gépeket egymás között egy futóművel kötjük össze, amely a munkadarabot egyik géptől a másikhoz oly gyorsan viszi, hogy melegveszteségek lehetőleg elkerültetnek. Mellékelt rajzon a találmány szerint előállított boltozott tárcsakerék az előállítás különböző szakaszaiban és az elkészült kerék van föltüntetve. Az 1. ábra az eredeti munkadarab oldalnézete. A 2. és 3. ábra a munkadarab függőleges metszete a sajtolás és hengerelés után. A 4. és 5. ábra a kész kerék függőleges metszete x—x vonal irányában és elölnézete a lyukasztás és boltozat után. A 6. ábra az 5. ábrán föltüntetett kerék metszete y—y vonal irányában. Elsősorban a fehéren izzó munkadarabot (1. ábra) egy kovácsológép első odorára fektetjük és forgatás mellett a megfelelő fölső odor segélyével olykép kikovácsoljuk, hogy (b) széle felé megvastagíttatik (2. ábra). Ezen vastagítás magában véve ismeretes és célja, hogy a meleg jobban összetartassék. Ezután a munkadarabot egy hengerelő műhöz vezetjük, ahol a 3. ábrán látható módon egy aránylag vékonyfalú (c) tárcsává alakíttatik, mely a kívánt szelvényű (d) kerékkoszorúval bír. A hengermű elhagyása után a munkadarab lyukasztatik, illetve kivágásokkal láttatik el és