71332. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mérlegelő szerkezeteknél és efféléknél a lengések csillapítására

mérleg karjával áll kapcsolatban. Az (a) fedőlappal összekötött csövek, vagy hen­gerek közül a legbelső fönt egy (d) födéllel légmentesen el van zárva. Valamennyi cső, vagy henger koncentrikusan van el­rendezve, egymástól kis kölcsönös távol­ságban és a két csőrendszer egymásban eltolható. Egy a (c) vonórúd csavarmenetes ré­szén föl- és lecsavarható, beállítható (h) szelep a (b) fedőlap központos (f) nyúl­ványában kiképezett (g) csatornák elzá­rása, ill. többé-kevésbé nagymértékű sza­baddá tevésére szolgál. A csövek, vagy hengerek, melyek, a 2. és 3. ábrán látható módon, a hozzájuk tar­tozó (a), ill. (b) fedőlap hornyaiba van­nak beillesztve, vagy e fedőlap lépcsőire vannak fölhúzva, a pontosan párhuzamo­san való vezetés céljából (i) csigákkal le­hetnek ellátva, melyek vagy, mint a 4. ábrán, két egymáshoz képest eltolható cső falán gördülnek, vagy ha a csil­lapítóberendezés egy (j) tokban (edény­bon) van elhelyezve és a két cső­rendszernek csak egyike mozog, az 5, ábra szerint, ezen utóbbin vannak elrendezve és a (j) tok falán vezetőd­nek. Emellett ezek a csigák.az illető fa­laktól kis távolságban vannak elhelyezve, úgy hogy a csillapítóberendezés mozgó részére gyakorolt húzó hatás nem ponto­san tengelyirányú és a csigák ennélfogva érintkezésbe jönnek az illető falakkal, a csigák az eltolódó mozgást megkönnyít­sék. A 6. ábra olyan csillapítóberendezést mutat, mellyel nagyobb hatás érhető el a berendezést alkotó részek kisebb mére­tei mellett. A helyt álló (1., II., III....) csőrend­szer (I) külső csöve annyira meg van hosszabbítva, hogy a mozogható (1, 2, 3,.) csőrendszer nem húzható abból ki, és leg­följebb a helytálló csőrendszer fölső (k) elzáró lapját érintheti. Ebben a (k) elzáró lapban egy (m) nyí­lás van kiképezve a (c) vonórúd keresz­tülbocsátására, mely körül kis gyűrűhé­zag van hagyva a be- és kiáramló levegő áteresztésére, úgy hogy utóbbinak gyors keresztüláramlása meg van gátolva és az egymáshoz eltolódó két csőrendszer tekin­tetbe jövő áteresztő fölületének nagysá­gához viszonyítva fokozott súrlódási el­lenállás lép föl a csőfalak közt. Minthogy az ilyen fajtájú csillapító­berendezéseknél a csövek közt lévő héza­gok kicsik, ezért a csőrendszereket lehe­tőleg egyenesen, tengelyirányban, köz­pontosán kell vezetni és így az ilyen csil­lapítóberendezés helyes fölfüggesztése igen fontos. Hogy ez könnyen, gyorsan és biztosan legyen létrehozható, arra szolgál a 7. áb­rán látható berendezés. Az eltolható csőrendszer mozgatását ez esetben egy a (e) vonórúddal összekötött (n) szalag végzi, mely egy lengő (o) kör­iven van megerősítve és általa vezettetik úgy hogy pontosan függélyes mozgása van lehetővé téve. Az egész csillapítóberende­zés egy (p) kengyelen van megerősítve, mely egy (q) központosító csúcs segélyé­vei van fölfüggesztve és úgy van ki­egyensúlyozva, hogy a berendezés ponto­san függélyes helyzetet foglal el. A (q) központosító csúcs (r) ágyazó pontja emellett az (o) köríven lévő megerősítési pontjában támadó (n) szalag egyenes meghosszabbításában fekszik, tehát az(o) ív középrészéhez fektetett függélyes érintőben. SZABADALMI IGÉNYEK. J. Berendezés mérlegelő szerkezeteknél és efféléknél a lengések csillapítására levegő segélyével, melynek jellemzője olyan csőrendszerek alkalmazása, me­lyek egymásbán eltolhatók és egyik végükön (a, b) fedőlappal vannak el­zárva, úgy hogy összetolásukkor, vagy széthúzásukkor a csőfalak közt a le­vegő megfelelő súrlódása követke­zik be. 2. Az 1. pontban igényelt lengéscsillapító berendezés foganatosítási alakja, melynek jellemzője az, hogy az egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom