71330. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető szállítható híd

Mesjeleut 1917. évi szeptember hó 7-PII. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71830. szám. Vlll/j. OSZTÁLY Szétszedhető szállítható híd. SKODA WEKKE, AKTIENGESELLSCHAFT IN PILSEN CÉG PILSEN BEN. A bejelentés napja 1913 november hó 8-ika. Elsőbbsége 1912 november hó 21-ike. A jelen találmány tárgya szétszedhető .szállítható liíd és a találmány abban van, hogy az egész híd csakis önmagukban külön darabokat alkotó fölületi elemekből (megfelelően merevített keretekből, lemezekből vagy effélékből) és ezeket a csomópontokban összekötő forgáscsapokból áll úgy, hogy az elemek, elrendezésük folytán nemcsak a tartószerkezetet, hanem a vízszintes és függélyes, illetőleg átlós kötéseket is alkotják. A. mellékelt rajz a találmány tárgyát alkotó szétszedhető híd két példaképeni foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alakot vázlatosan mutatja. A 2. és 3. ábrákban ezen szerkezet liídmezei perspektivikusan és nagyobb léptékben vannak föltüntetve. A 4. ábra egy másik foganatosítási alak vázlata. Az 5. és 6. ábrák ez utóbbi hídmezeinek két foganatosítási alakját szemléltetik. A 7. és 8. ábrák keretből alkotott egyetlenegy fölületi elemet mutatnak, fölülnézetben és oldalnézetben. Az egész hídszerkezet a föltüntetett foganatosítási alaknál önmagukban kylön darabokat alkotó keretekből van összerakva, melyek csomópontjaikon forgáscsapokkal vannak egymással összekötve. Ügy az 1. mint a 4. ábrában föltiintetett szerkezetnél ezen keretek sarokpontjai (a, b, c, d), illetőleg (a, e, f, d), illetőleg (b, g, h, c), illetőleg (b, e, f, c) betűkkel vannak jelölve; ezen keretek a további (II, IIT, IV) stb. hídmezőkben azonos elrendezésben ismét megtalálhatók. Ezen ábrákból kitűnik, hogy ezen keretek részei úgy a fölső és alsó övekkel ellátott tartószerkezetet, mint a hidak vízszintes és függélyes, illetőleg átlós rácsozatait is alkotják úgy, hogy ezen kereteken kívül még csak az ezeket a csomópontokat összekötő forgáscsapokra van szükség. A hídszerkezet természete szerint a hidat alkotó egymástól különböző elemek számát redukálhatjuk, sőt az egyes elemeket egymással teljesen egyenlővé is tehetjük. így pl. az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alak szerinti hídnál azáltal, hogy az (a, e) közt egyenlővé tesszük az (a, b) közzel, a szerkezeti hossz tekintetében