71303. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet billentyűs gépeknek levegővel való mechanikai működtetésére és lyukasztott szalaggal való vezérlésére

kétszer anyi hely áll rendelkezésre, mint egy-egy (3) csúszka számára. A (7) nyúlványok hosszát ennek megfelelően kell méretezni. A dugattyúk, mint a 6. ábra mutatja, (9) hengerekben vannak vezetve, melyek a (10) vezetékek útján (1. ábra) a (12) vezérlőlemezek (11) furataival vannak összekötve (3. ábra). A (12) lemezek (14) csavarokkal (4. ábra) a (13) keretre vannak fölerősítve; természetes, hogy az egyes (12) lemezek egyetlen egy, megfelelő nagyságú lemezzel helyetesíthetők. A (11) furatok egymás fölött több sorban vannak a (12) vezérlőlemezeken elrendezve, így pl. a föltüntetett foganatosítási alaknál hat sorban. Minden egyes furatsor mögött (15) tolattyú van elrendezve, mely ugyanannyi furattal van ellátva, mint a (12) vezérlőlemez. Az egyik végállásban ezek a furatok a (12) lemez (11) furatai között vannak, úgy hogy ez utóbbiakat a tolattyú lefödi. A 3. és 4. ábrákban az első, a harmadik, negyedik és ötödik sor így van föltüntetve,a tolattyú másik végállásában azónban, melyben fölülről a második tolattyú szemléltetve van, annak furatai a (11) furatokat födik, úgy hogy a (10) vezetékek (1. ábra) a (15) tolattyúkban kiképezett furatokon át (3. ábra) a vezérlőszerkezet állványában kiképezett (16) furatokkal közlekednek. Valamennyi egymás fölött fekvő (16) furat, tehát a föltüntetett foganatosítási alaknál hat-hat furat az ezekre merőleges (17) furat útján vannak egymással összekötve A (17) merőleges furatok mindegyikéből egyegy (18) vezeték indul ki, mely a (20) lyukszalag számára való (19) vezetékben végződik (1. ábra). A (15) tolattyúk mozgatása (21) dugattyúk segélyével történik (4. ábra), melyek ugyancsak a vezérlőbakban vannak ágyazva és melyeknek fejei mögé (22) vezetékek torkollnak.. Ha ezen vezetéken át nyomólevegőt vezetünk be, akkor a (21) dugattyú és a (15) tolattyú a nyitási helyzetbe mozog el, mely a 4. ábrában a fölülről számított második (15) tolattyúnál van ábrázolva, míg a nyomólevegő bevezetésének megszűnésénél a tolattyú a (23) rúgó hatása alatt vezettetik vissza a zárt helyzetbe. A (22) vezetékek, melyeknek száma a föltüntetett foganatosítási alaknál hat, szintén a (19) vezetékben végződnek (1. ábra). A szerkezet vezérlésére szolgáló (20) lyukszalag a (24) készletdobra van fölcsévélve és a (19) vezeték fölött ismert módon szakaszosan elvezetve, egy másik, (25) dobra csévélődik föl. Minden lépésnél, melynél a szalag előre halad, egy rajta elrendezett lyukkombináció a (18), illetve (22) vezetékek torkolatai fölé kerül. A lyukszalagra (26) tömb nehezedik, melynek (27) ürös tere minden oldalról zárva van és csupán alul van nyitva. Ebbe a térbe tetszőleges forrásból nyomólevegőt vezetünk be. Összhangzásban a (20) lyukszalag szakaszos mozgásával, a (26) tömb emelkedik és sülyed; az első esetben a lyukszalag tovahaladását lehetővé teszi, a másik esetben pedig a (27) teret a (19) vezetékhez képest tömíti. A (26) tömböt a (28) szögemelő mozgatja, mely (29, 30) tolórudak útján a (31) emelőkarral van összekötve. Ez utóbbi a (32) görgővel állandóan a forgó (33) bütykös tárcsára támaszkodik. A bütykös tárcsát a (35) főtengely hajtja meg a (34) szíj útján. A (29) tolórúd beállítható (36) ütköző csavart hord, mely a (26) tömbben elrendezett, a légvezeték számára való (37) elzárószelepre támaszkodik. Ha a (29) emelő és a (26) tömb a (33) bütykös tárcsa megfelelő helyzetében a (38) rúgó hatására megemeltetik, akkor a (37) szelep el van zárva, úgy •hogy a levegő nem áramolhat be a (27) ürös térbe. Ha azonban a (22) bütykös tárcsa a (30, 29) tolórudak közvetítésével a (26) tömböt a (19) vezeték felé lehúzza, akkor egyúttal a (36) ütközőcsavar is beleütközik a (37) szelepbe és az utóbbit nyitja, amikor is a nyomólevegő a (27) ürös térbe áramolhat, míg az előbbi időszakban, amikor a (26) tömb megemelt helyzetében volt, nyomólevegő nem ára-