71255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines stereoképek előállítására
Megjelent 1917. évi augusztus lió ll-éii. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 71255. szám iX/h. OSZTÁLY. Eljárás színes stereoképek előállítására. GARTLGRUBERNÉ ASSMANN MÁRIA ÉPÍTÉSZ NEJE GRÁCZBAN. A bejelentés napja 1916 március hó 31-ike. -Jelen találmány tárgya eljárás színes stereoképek előállítására, amelyek két, egymástól elválasztott és egymás mellé elrendezett részletképből állanak. Az eddig ismertes többszínű stereoképeknél a két, egymástól elválasztott részletkép mindegyikét egyformán annyi színben nyomtatják, mint ahány színben kell föltűnnie a néző előtt mutatkozó stereoképnek. Nem tekintve már most, hogy a részletképek megfelelő sokszoros nyomtatása jelentékeny költségeket okozott, az ugyanazon képsíkban való többszörös színnyomtatásnak könnyen lehet még az a hátránya is, hogy az egyes színhatárok látható érintkezési különbségeket, nem pedig olyan fokozatos színátmeneteket mutatnak, mint amilyeneket el akarunk érni. Minél kevesebb színre nyomtatjuk az egyes részletképeket, annál kisebb lesz & jelzett hátrány, vagyis ha pl. mindkét egymástól elválasztott részletképet csak két színre nyomtatjuk, akkor ez a hátrány itt nem fog oly mértékben mutatkozni, mint hogyha az egymástól elválasztott részletképek mindegyikét négy színre nyomtatjuk. Ezen jelenségből kiindulva a találmány szerint az egyik részletképet az egyik, a másik részletképet pedig a másik színben készítjük, csakhogy a két részletkép számára oly módon válogatjuk össze a színeket, hogyr azok egymást egy természetes színezetű stereoösszképpé egészítsék ki. így pl. az egyik részletképet csak vörös és a másik részletképet csak zöld, vagyis a hozzátartozó kiegészítő színre készítjük. A stereokép így kétszínűnek és élesnek látszik és pedig azért éles, mert azon a helyen, ahol a színhatárok összeesnének, a színnyomtatás abbanmarad. Az említett eljárás példáját az idetartozó schematikus rajzok 1. és 2. ábrája mutatja. Az 1. ábrában a baloldali részletképen (a) képtárgy vörös, a jobboldali részletképen pedig a (b) tárgy zöld színűre van nyomtatva. Ha ezt az összképet nézzük a stereokészülékben, akkor ott kétszínűnek (2. ábra) látszik, mimellett az (a) és (b) tárgynak azon (c) határvonalai, amelyek a stereokészülékben egymásra esnek, el fognak tűnni. Ha a részletképeket egymással keveredő színekre festjük, akkor lehetséges két festékkel háromszínű stereoképet csinálnunk, amelynél azonban az imént
