71219. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vetélőcséve váltókészülék tetszőleges szövőszékek számára

egy másik (9) kalapács van rögzítve, mely a vetélővilla (3) tartórúdjájo^fe, má -sik oldalán leng. A (9) kalapácsra a moz­gatható (4) vezetékhez . erősített (10) emelő támaszkodik. Ez utóbbinak meg­hajlított (11) nyúlványa van (1. ábra), mely az (1) tengellyel mereven összekö­tött (12) emelőbe ütközik. Egy további (13) nyúlvány a vetélővilla (3) tartórúd­jának (14) hasítékába kapcsolódhat. Ezt a (14) hasítékot a (16) rúgó által odaszo­rított (15) csappantyú zárja el. Ezen készülék működési módja a kö­vetkező : A (2) vetélővillát a villa száraihoz szo­ruló vetülékfonal rezgésbe' hozza és a villának az előre- és hátrafelé mozgó (7) kalapácsából kikapcsolja. A (7) kala­pács második (9) része előre- és hátra­felé való mozgásánál folytonosan meg­emeli a (10) emelőt, melyet a (17) lemez­rúgó lefelé szorít és ily módon annak (13) nyúlványa a (15) csappantyú fölé kerül. Fonalszakadás esetén a (2) vetélővilla nem leng ki, hanem a (7) kalapácson fekve marad, mely tovaviszi; de ugyan­ekkor a (4) vezeték és a (10 emelő is vele megy. Á (11) nyúlvány beleütközik a (12) emelőbe és az (1) tengelyt elforgatja, miáltal az alább ismertetett és a 3—4. ábrákban föltüntetett vetélő-csévekivál­tást hozza működésbe. Az (5) rúgó a ve­zetéket ismét eredeti helyzetébe hozza vissza. Visszafelé mozgásnál a (13) nyúl­vány a (15) csappantyú alá tolódik és belecsappan a vezetővilla (3) tartórúd­jának (14) bevágásába. Ekkor a (4) veze­ték a vetélővilla (3) tartórúd jávai merev rendszert alkot; ez a helyzet van a rajz­ban szemléltetve. Ha az utána következő vetülék is kimarad, akkor az egész rend­szer, a (3) tartórúd és a (4) vezeték visszatolatik, mivel most a (2) villa újra fekve marad a kalapácson, amikor is a szövőszék kikapcsoltatik. Ennél a vissza­felé való mozgásnál a (11) nyúlvány nem támaszkodik a (12) emelőre, hanem alatta elmozog. Ha azonban a kalapács következő v^sszamenésnél újabb vetülék van jelen, akkor a (7) kalapácsnak másik (9) része a (10) emelő (13) nyúlványát a (14) bevágásbél ismét kiemeli. Mivel a (13) nyúlvány ekkor a (15) csappantyún fekszik, az egész készülék ismét eredeti helyzetében van. j A 3. és 4. ábrák vetélőcséve-kiválasztó­| szerkezetet szemléltetnek. Ez a készülék egy vízszintes tengely körül forgatható több rekeszes (18) vetélőszekrényből áll (3. ábra), mely a normális ládába van be­építve. A rajzban föltüntetett háromre­keszes vetélőtokban (3) vetélő fekszik. A fölső (18a) vetélőszekrényben szalad a működő vetélő, a jobboldali alsó (18b) szekrényben pihen a lefutott vetélő üres, vagy szakadt fonalti csévével, a baloldali mellső (18c) vetélőszekrényben pedig a friss vetélőcsévével töltött vetélő van elő­készítve. Vetülék hiánya esetén az (1) tengelyt a fönt ismertetett és az 1—2. áb­rákban föltüntetett készülék forgatja. A (23) emelőrendszer sűlyedése folytán a (24) emelő az ezen esetben elrendezett három (29) orsók közül a mellső orsóba ütközik és a vetélőtokot 360:3=120° el­forgatja. Az elforgás általában 360:n fok, ahol „n" a vetélő szekrények számát je­löli; ezen számnak felel meg a (29) orsók száma. A vetélőszekrény elforgása foly­tán az üres (20) vetélő a jobb-alsó hely­! zetből a bal-alsó helyzetbe kerül és most j új vetülékcsévével lesz ellátva. Az emelő­j rendszernek a (26) emelőhöz erősített j (28) forgáspontjának rögzítésére, a (25) j emelő ujjszerű nyúlványával a szövő­' szék melldorongjához támaszkodik. Csu­pán a 120°-os elforgásnak majdnem tel­jes befejezése után az alsó (29) orsó, mely most a mellső baloldali helyzetbe kerül, a (24, 25) emelők (30) forgáspontját föl­csapja úgy, hogy a (25) emelőnek ujj­szerű nyúlványa a melldorong alá kerül és így nem talál több ellentállásra. Az egész (23) emelőrendszer tehát a ládával i való ütközés folytán hátrafelé mozog. A (26) emelő, mely a (32) regulátor-ellenki­lincscsel közös (31) tengelyen van elren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom