71218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés erjedő lé habjának visszaképzésére

való vezetését szelepekkel szabályozzuk. Mihelyt az élénk habképződés megindul, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a hab a kád peremén túllép, a szelepeket kissé nyitjuk. Minél nagyobb mértékű a habképződés, annál több levegőt vezetünk a habrétegbe, illetve a habrétegre. Ha a habképződés ismét csökken, akkor a kilépő levegőáramot is csökkentjük. A szabályozást az üzemet ellenőrző munkás mellékesen végezheti, minthogy csak arra kell figyelnie, hogy növekedő habképződésnél több levegő fúvassék a habrétegre, míg a habképződés csökkentésénél a befuvatást csökkenteni, illetve a szelepeket zárni kell, Egyes fuvókákhoz, különösen körkeresztmetszetű erjesztőkádaknál, a levegőt elosztó vezetéket lehet csatolni, melyet í célszerűen úgy vezetünk, hogy közvetlenül vagy csaknem közvetlenül a kádfal belső kerületén, a képződő habréteggel egy magasságban haladjon. I Az elosztóvezeték mellső oldala légkibo- | csátónyílásokkal van ellátva, melyekből a levegőáramok a közép felé irányítva a a habrétegen átfúvatnak, egyúttal pedig egy vagy több oly fuvékából, melyek rövid kibocsátónyílással vannak ellátva, a habrétegbe a közép felé irányított erős légáramok lépnek be. Kisérletek azonban azt mutatták, hogy a levegőáramoknak a kerület irányából a közép felé való befiívatása rendszerint fölösleges, minthogy már az egyes levegőáram vagy esetleg néhány erős levegőáram, melyek a rövid kibocsátónyílásokból oldalról közvetlenül a habrétegbe fúvatnak, erős nyomózuhanyok módjára hatnak*és a habot gyorsan cseppfolyós állapotba hozzák. Emellett nemcsak a beáramló levegő hat, hárem különösen a nyomólevegő által cseppfolyóssá tett hab is, mely a levegő áram által a habba mélyebben befúvatik. Ezáltal a folyadékfelszín mozgása következik be, úgy hogy oldalról mindig hah áramlik a belépő levegőáram útjába. Az erjedő folyadék fölött elosztott csőrendszert, melyre az ismert eljárásnál szükség volt, a folyadék fölszinén úszó habnak a habrétegbe befúvott erős levegőáram által okozott mozgása teljesen helyettesíti. A hab visszaképződéíét, melyet a közvetlanül a habrétegbe oldalról bevezetett erős levegőáram következtében föllépő csepfolyóssáválás okoz, még azáltal is elősegíthetjük, hogy a hab különböző magasságban fekvő rétegeibe több levegőáramot vezetünk be. Emellett a levegőáramok vagy különböző magasságokban párhuzamosan haladhatnak vagy egymást keresztezhetik vagy ellentétes irányokból is indulhatnak ki. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás kivitelére alkalmas berendezés egy foganatosítási példája van föltüntetve és pedig az 1. ábra a hab visszaképződését létesítő berendezést tartalmazó erjesztőkád metszete és a 2. ábra ugyanannak fölülnézete. A kádon, mely az erjedő anyag szellőztetésére való, lefelé haladó levegővezetékkel van ellátva, az (a) habfogó van elrendezve. Közvetlenül ez alatt a (b) fúvókák fekszenek, melyek közül a középsőnek rövid kibocsátónyílása van, míg az oldalt levő két fuvókához a (c, c) levegőelosztóvezetékek csatlakoznak. Mint a 2. ábrából kivehető, a fúvókák a habfogóval az ennek fölső fenekében létesített kivágásokon át közlekednek. A fúvókák úgy vannak berendezve,])ogy habot szívhatnak be. A középső (d) csap nyitásánál a rövid kibocsátónyílással ellátott fúvókából erős levegőáram fúvatik a habrétegbe. Ha ezenkívül még a (c, c) elosztóvezetékeken át is akarunk levegőt befúvatni, akkor a másik (d) csapot is nyitjuk. A levegőt az üzem fői ágvezetékének (e) elágazásán át vezetjük be. A habképződés mértéke szerint a középső (d) csapot esetleg az oldalt levő két (d) csapot is többé kevésbé nyitjuk és pedig annál jobban, minél erősebb a habképződés. A (c, c) elosztóvezetékek (f) nyílásai a kerületben úgy vannak elrendezve, hogy a levegő minden