71210. lajstromszámú szabadalom • Többrészű földfölötti áramvezetősín elrendezés
« - 2 -a sinkereszt metszetek méretezésére nézve | esetleg az lehet döntő jelentőségű, hogy ' oly keresztmetszeteket válasszunk, amelyek egy vagy több sinrésznek profilváltoztatása nélkül a mellékvonalakon való fölhasználását lehetővé teszik. A beszerzési költség természetesen annál kisebb, mennél kevesebb különböző profilt alkalmazunk. Ezáltal egyúttal a raktározás is meg van könnyűvé. Hogy az esetleg még igen nagy sinrészek lyukasztását elkerüljük, olyan sinkötés használata ajánlatos, melynél a kontaktusnyomást a sineken kívül alkalmazott eszközök hozzák létre. A kontaktusnyomás létesítésére alkalmazható csavarok, szöget'sek, pántok stb. ez esetben célszerűen a sinrészek közein vezethetők át. Végül a sinrészek között levő tereken még a szükséges faburkolat számára való tartókat is átvezethetjük, úgy hogy a profilban rendelkezésre álló teret nagy keresztmetszetű áramvezetősinek elrendezése ellenére is kedvezően használhatjuk ki és ezáltal az ilyen nagy súlyú sinek használatát lehetővé tehetjük. Az áramszedő az új sint alulról, fölülről vagy oldalt érintheti. Természetes azonban, hogy bármilyen ferdeségű kontaktusfölület is alkalmazható. Az egyes sinrészek viszonylagos helyzete tetszőleges lehet. A mellékelt rajz a találmány tárgyának két foganatosítási alakját mutatja, melynek egyikénél az áramszedő a kontaktusfölületet alulról, másiknál pedig oldalról érinti Az 1. és 2. ábrán (a) és (b) a találmány értelmében kiképezett sin részei. A megosztást úgy végezzük, hogy az erősebb fölső résznek is még kellő rugalmassága legyen. Az áramszedő által érintett alsó (b) rész keresztmetszetét kisebbre választottuk, úgy hogy ezen résznek a nyugodt és egyenletes áramleszedést biztosító, nagyobb rugalmassága van. A rajzon föltüntett elrendezésen ne| hány oly eszközt is ábrázoltunk, melyek 1 az új nagy súlyú áramvezetősinek ágyazása és szerelése tekintetében a föntiekben kifejtett követelményeket kielégítik. Az (s) oszlopokból, a (c) kengyelekből és az (i) szigetelésből álló hordszerkezet az (a) és (b) sinrészek között levő téren megy keresztül. A (c) kengyelek és az (i) szigetelés érintkezési fölülete nagyjában körívalakú, úgy hogy a szigetelés a hordkengyelekhez képest eltolható. Az egész sin súlypontja célszerűen ezen körpálya középpontja alatt fekszik; úgy hogy az áramvezetősinek önműködő beállítása következhetik be. A sinek esetleges vetődése sem veszélyezteti a szigetelést, minthogy az a legkisebb nyomás irányában beállhat. A szigetelés kedvezőtlen igénybevételét egyenként azáltal is elkerülhetjük, hogy a sinrészeknek mindig csak olyan keresztmetszetet adunk, melynél azok még elengendő rugalmassággal rendelkeznek. Az új elrendezés továbbá az áramvezetősinek oldalirányú mozgékonyságát is biztosítja. A (c) hordkengyel az (s) oszlop (h) hasítékaiban van ágyazva. Ha az oldalirányú erők nagyobbak, mint a hordkengyel fölfekvési fölületén föllépő súrlódás, akkor adott határok között oldalirányú eltolódás következik be, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a szigetelőanyag fölösleges igénybevételeket ne szenvedjen. Természetes, hogy a fölfekvési föliileten föllépő súrlódást alkalmas eszközökkel befolyásolhatjuk is. A hordkengyel ismertetett elrendezése még azzal az előnnyel is jár, hogy a csavarkötések hiánya a szerelést egyszerűsíti és gyorsítja. Az oszlop hasítékai oldalt célszerűen nyílással vannak ellátva, melyeken át a hordkengyel betolható. Az (s) oszlopokon még az (o) faburkolat van elrendezve, mely egyrészt a hordkengyelek toldatain nyugszik, másrészt a hordkengyelektől oldalt még valamely alkalmas szigetelő támasz segélyével rögzíttetik. A sinrészeket az (1) hevederek kötik össze, melyek célszerűen a sinbe
