71206. lajstromszámú szabadalom • Fogas szegmentes magassági irányzógép lövegekhez

csőcsúszópálya közti oldható kapcsolatot mutatja. Végül a 6. ábra az irányzógép egy második foganatosítási alakját tünteti föl fölülnézetben. Az 1—5. ábrákon látható foganatosítási példánál a két (1) fogas szegmens belső fogazattal van ellátva és a (2) lövegtalpfalak belső felületein, a (4) fogaskerekek bekapaszkodási helyeivel szemben (3) vezetékben vezettetik. Mind két (1) fogas szegmens mellső vége (5) fej gyanánt van kiképezve, melytől (6) kar vezet a lövegtalpra szilárdan rászögecselt (7) csapágyhoz, ahol, vízszintes (8) csapjával, forgathatóan van ágyazva. Az (1) fogas szegmensek és a hozzájuk ! tartozó (3) vezetékek a (7) csapágyak (9) középpontjaiból húzott körív alakjában vannak meggörbítve. Az (1) fogas szegmensek (5) fejei kulisszaszerű kivágásokkal .bírnak, melyekben (10) kulisszatolókák tolódhatnak egyenes vonalakban el, mely utóbbiak köralakú furatain (11) szög van keresztüldugva. E szög középső része a (12) csőcsúszópályával összeszögeeselt (13) gyűrűn megy keresztül és, a (10) kulisszatolókák közvetítésével, a (12) csőcsúszópályának az (1) fogas szegmensek (5) fejeivel való kapcsolatát létesíti. A (12) csőcsúszópálya (13) gyűrűje az irányzógépre nehezedő lövegrészek súlypontja előtt vagy alatt foglal helyet. .A (7) csapágy (9) középpontja a csőcsapok (14) csapágyától oly távol van elrendezve, hogy a legkülsőbb (R) sugár még a lövegtalp (15) alsó szélén belül esik. A két (1) fogas szegmens egy, a (16) lövegpajzs számára alsó lőréstakaró lemez gyanánt szolgáló, a lövésnek ellenálló (17) bádoglemez segélyével van egymással összekötve (4. ábra). E bádoglemez egyrészt a két (1) fogas szegmenst, egymással szemben, merevíti, másrészt azok belső fogazatának, valamint ama tengely fogazatának védelmére szolgál, mely a (2) lövegtalpfalakban forgathaj tóan van ágyazva és mindkét (1) fogas I szegmens számára egy-egy (4) fogaskerékkel van ellátva. E tengely hajtása, a szokott módon, egy hajtótengelyről történik. Az 5. ábra egy az (1) fogas szegmensek (5) fejei és a (12) csőcsúszópálya (13) gyűrűje közt alkalmazott oldható kapcsolatot ábrázol. Az (5) fejek (10) kulisszatolókáiban nyugszik a (11) kulcsszerű esapszög, mely (20) hosszhoronnyal és, fogantvús vége közelében, félköralakú (21>) kereszthoronnyal bír. Utóbbiba a (10) kulisszatolókák egyikébe becsavart (22) szög nyúlik be, úgy hogy a (11) csapszög a (10) kulisszatolókákban, körülbelül 180°-kal, elforgatható. Ha lefelé áll a (.11) esapszög fogantyúja, a (22) szög a (21) kereszthoronyban foglal helyet és így a (11) esapszög hosszirányú eltolását meggátolja. Ha ellenben fölfelé áll e fogantyú, a (22) szög a (21) kereszthorony és a (20) hosszhorony találkozási pontjában foglal helyet és így a (11) csapszeg tengelyirányban annyira eltolható, míg a (20) hosszhorony vége a (22) szöghöz nem ér. Ez az eset áll be, mihelyt a (11) esapszög végre elhagyta a (12) csőcsúszópálya (13) gyűrűjét, úgy hogy most e csőcsúszópálya, önmagában, elforgatható a csőcsapok körül, vagy, a (14) csőcsapágyak (23) födelének fölnyitása után, a (2) lövegtalpfalakról egészen eltávolítható.. Az (1) fogas szegmensek (5) fejei, mint látható, a lövegtalptest homloklapja előtt foglalnak helyet (2. ábra), úgy hogy a (11) kulcsos csapszög kényelmesen ide-£>da forgatható és kihúzható. A fi. ábrán látható foganatosítási példánál egyetlen, középső (1) fogas szegmens van elrendezve. A (6) karok tehát, melyek az (1) fogas szegmens (5) fejéből indulnak ki, itt meg vannak görbítve és végeiken a vízszintes (8) forgási csapokat hordják, melyek a (7) csapágyakban foroghatnak. Az (1) fogas szegmens (5) fejében ismét (.10) kulisszatolóka van eltolhatóan elrendezve, melyen a (11) csapszög megy keresztül,