71194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csapágyak számára való kenővánkosok előállítására

inazva, hogy a födélén és az alsó részen kiképezett nyílások közül kettő-kettő egymást födje. Ezenkívül az alsórész két oldalán két-két egymással szembenfekvő (9, 9') hasíték, a födél homlokoldalán a (10) hasíték és az (5, 6) toldatokon két (.1.0') hasíték van kiképezve. A rajzon föltüntetett kiviteli példánál az alsórésznek az (5) toldattal szemben fekvő vége és az (5, (i) toldat vége is nyitott (1. ábra). Amennyiben azonban a forma ezen végei is fallal volnának határolva, akkor ezekben is megfelelő szemben álló hasítékokat képezünk ki. A (11) betűzdelésére való szerkezet a 4. ábrán van föltüntetve és a (12) csőből, valamint az erre ráhelyezhető (13) csúcsból áll. A kenővánkos előáll ífásánál" következőkép járunk el: Az (1, 2) forma födelét nyitjuk és a formaalsórészt az előre lemérlegelt mennvségű fagyapottal azt kellően elosztva megtöltjük. Ezután a födelet a (4) retesz segélyével elzárjuk. Most a (12) csőbe egy kampó segélyével a kenőbél végét behúzzuk, úgy hogy annak alsó vége a 4. ábrán látható módon kissé kiálljon. Ezután a (13) csúcsot a (12) csőre ráhelyezzük. Most pl. a (2) födél egyik (7) nyílásán behatolva a (12) csövet a (13) csúcsnál fogva a formában levő fagyapoton átszúrjuk, ligv hogy a csúcs a (7) nyílásnak megfelelő (8) nyíláson kilép. Ha a (12) cső teljesen át van szúrva, akkor a (13) csúcsot levesszük, a bélnek a (12) csőből kinyúló rövid szabad végét megfogjuk és a csövet a bél mentén visszabúzzuk. Ezt követő] eg a bélből oly darabot vágunk le, hogy a bél a formából a kenéshez szükséges darabbal még kiálljon. Ha a kenővánkost még szilárdítani akarjuk, akkor ezt még hossz- és keresztirányban zsinórral átvarrjük. Ezen célra szolgálnak a (9, 9', 10, 10') hasítékok. A hosszirányban való átvarrásnál a (.14) zsinórt vagy effélét egy hosszvi tűbe befűzve a 3. ábrán látható egyszeres nyíl értelmében a (10) hasítékon át a formában lévő fagyapottestbe szúrjuk, ezután a testen áthúzzuk, majd annak másik végén újra beszúrjuk és a kettős nyíl irányában kihúzzuk és a zsinór két végét összekötjük. Ugyanígy történik a ke| reszti irányban való átvarrás a (15) zsi{ nórral (1. ábra vagy a toldat átvarrása a (15') zsinórral (5. ábra). Természetes, hogy úgy a hossz- mint a keresztirányban akár egyszeres, akár többszörös átvarrást is létesíthetünk. Az 5. ábra a találmány értelmében készült, a formából kivett kész kenőpárna egy részének távlati képét mutatja. Ugyanúgy, mint a forma, a (16) kenőpárna is a (17) toldattal, illetve esetleg az (5') toldatnak megfelelő nyúlvánnyal van ellátva. Amikor a kenőpárnát a formából kivesszük, fölső része még sík, azaz nem felel meg a tengelycsap alakjának. A fagyapot azonban eléggé összenyomható ahhoz, hogy a kenőpárnát a csapágyalsórészbe helyezve, utóbbinak a csapágyfölsőrészre csavarokkal való ráfeszítése után a csapnak megfelelő alakot vegyen föl és így a csap a párnába megfelelő mélyen (a csap vastagságához mérten 10—35 mm. mélyen) besűlyedjen. Természetes azonban, hogy a (2) födél esetleg részben kifelé domborítva vagy befelé sűlyesztve, egyszóval minden csapágyalakhoz alkalmazkodva képezhető ki. A kenővánkost elkészülte után olajba vagy más kenőanyagba kell áztatni és ezután helyezzük el a csapágyalsórészbe; a fölsői'ész fölerősítése, után még a szükséges mennyiségű kenőanyagot az ágytokba utánadagoljuk. A kenőanyag a fagyapot és a kenőbél hajszálcsöveiben és a gyapotszálak között, valamint esetleg a csapágy külön olajtartó részében foglal helyet. A találmány tárgya nincs fagyapotra korlátozva, hanem minden olyan anyag alkalmazására kiterjed, mely eléggé rugalmas ahhoz, hogy kenővánkoskép alkalmazható legyen és mely emellett elég laza ahhoz, hogy a kenőbelek áttűzdelését és kenőanyag átszivárgását megengedje.