71180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelő lemezek előállítására
Megjelent 1917. évi július lió 31-éii. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71180. szám, Vlll/a. OSZTÁLY. Eljárás szigetelő lemezek előállítására. DR HELYEY TIVADAR GYÁROS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1916 augusztus hó 9-ike. A ."jelen találmány tárgya eljárásolyan újfajta szigetelőlemezek előállítására, melyek nedves falak szárazzátételére, különösen pedig' a falakon fölszívódó talajvíz ellen használtatnak. Az ilyen szigetelőlemezek jelenleg úgy készülnek, hogy nagy szívóképességgel bíró kéregpapírost kátránnyal, aszfalttal vagy más hasonló vízáthatlan anyaggal itatunk és az így itatott kéregpapirost salakkal, kaviccsal vagy parafával behintjük. Az így behintett kéregpapirost használják elszigetelési célokra, míg a homokkal bellintett papirost főleg tetőfödésre használják. Ha az épület falazata a földön egy bizonyos magasságot elért, akkor azt a fönt jelzett eljárás szerint készült szigetelőlemezzel hézagmentesen borítják és ezen szigetelőleinezre falazzák azután föl a téglázatot. A téglák közé fektetett szigetelőlemezek már most megakadályozzák a víznek a falon való fölszívódását. A salakkal és kaviccsal készített szigetelőlemezeknek azonban az a nagy hibája van, hogy az épület nagy súlya folytán a salak és kavics rendesen átlyukasztja a szigetelőlemezt és az így átlyukasztott lemez azután szita gvanánt működik és ennek folytán tulajdonképen i céljának, vagyis a víz elzárásának egyáltalán nem felel meg. A salaknak és kavicsnak ezen káros hatását azáltal törekedtek elhárítani, hogy a papirost salak és kavics helyett parafával hintették be. A parafa, mint rugékony anyag, á nagy súllyal biró téglázás alatt teljesen ellapul és a szigetelőlemezben nem tesz kárt. Miután a parafának tengerentúli országokból A7 aló beszerzése — különösen a mai háborús viszonyok között —• nagy nehézségekkel jár, sőt egyáltalában lehetetlen, ezért különböző próbákat tettem arra nézve, hogy a parafát más olyan anyaggal helyettesítsem, amely a belföldön is rendelkezésre áll és amellett olcsón beszerezhető. Ilyen anyagnak találtam első sorban a száraz kukoricacsutkát, amely a kitűzött célnak minden tekintetben megfelel. A száraz kukoricacsutkákat használat előtt őrlőgépen megőröljük, mikor is középgyorsasággal forgó őrlőgépet használunk, hogy a gyors őrlés folytán sok por ne keletkezek. Az így megőrölt kukoricacsutkát először megszabadítjuk a benne lévő portól és azután különböző szitákkal különböző nagyságú szemcsékre
