71175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemestermény-, malomtermék- és efféle készletek elraktározására

4 — Annak kimutatása, hogy a gabona ezen a módon szükségképen eltartható kell, hogy legyen, csak a csdraképződés elméletére kell rámutatnflnk, mert az eltartás egész művészete abból áll, hogy ezt a csiraképződést megakadályozzak. Kizárólag a nedvesség az, ami a hőnek és az atmoszférikus levegő éltető alapalkatrészének, nevezetesen az oxigénnek közreműködésével a gabonaszemek csírázását megindítja, mert mihelyt a nedvesség behatol a szembe és ebben szétterjed, az abban foglalt nyálka részecskék föloldódnak, megduzzadnak és fölmelegedés közben a csiráig terjeszkednek, melynek átadják mozgásukat, azt fölébresztik és arra kényszerítik, hogy életműködést fejtsen ki. Ezt a belső mozgást nevezik erjedésnek. Amíg külső ok ezt a mozgást elő nem idézi, a szem valamennyi része teljes nyugalomban marad és a csira a legcsekélyebb életjelt sem adja magáról, folytonos mély, álomba merülve marad, teljes tétlenségre van kárhoztatva. Látható ebből, hogy a jelen találmánynak megfelelő földalatti tartályokban, ha e tartályok légmentesen zárva vannak úgy, hogy sem nedvesség, sem külső levegő nem nyomulhat be azokba, továbbá ha e tartályok alacsony és változatlan hőfoknak vannak kitéve, melynél a szemekben foglalt természetes nedvesség nem alakulhat át párákká, a szemekből ki nem juthat és így azokra nem is lehet semmi visszahatással és ha így semmiféle külső ok nincs, mely az erjedést megindíthatná, a gabonaszem szükségképen teljes nyugalomban és abban az állapotban kell hogy megmaradjon, melyben a tartályba helyeztetett. A különböző gabonanemek közt egy sincs, mely nehezebben volna eltartható, mint a buza, mert ennek héja igen finom és mert ez több erjesztő anyagot tartalmaz, mint a többi gabonanemek. A liszt ugyanazokból az anyagokból áll, melyekből az a gabona, melyből készítve van, nevezetesen: keményítőből, síkéiből, nyálkás anyagokból és cukorból. Ez anyagok keverési arányai a gabona fajtája, minősége, a talaj, a klima és a gabona termelésének (elvetésének) mikéntje szerint. igen különbözők. Könnyen belátható, hogy a liszt alkatrészei természetüknél fogva igen nagy hajlandóságot mutatnak az erjedésre. Mindamellett a liszt, kísérleteim tanúsága szerint, a találmánynak megfelelően elzárt tartályokban még könnyebben eltartható, mint maga a gabona, E jelenség oka abban keresendő, hogy a gabonaszemek héja a szemek szorosabb egymáshoz fekvését a tartályokban meggátolja és így üres ill. atmoszférikus levegővel telt hézagok maradnak fönn a szemek közt, melyek együttvéve az egész térnek kb. egyheted részét teszik ki, míg ellenben a liszt szorosabban összeilleszkedik és így könnyen lehet a tartályt vele úgy megtölteni, hogy csaknem semmi üres tér sem marad a tartályban. és így atmoszférikus levegő úgyszólván egyáltalában nincs abban. Olyan kísérleteim is sikerre vezettek, melyek szerint a gabonát olyan elzárt tartályokban tettem el, melyek hengerelt, ónozott ólomlemezekből készültek, henger alakjára össze voltak hajlítva és légmentesen össze voltak forrasztva. Ezekben a tartályokban époly jól el volt tartható a gabona és a liszt, mint azokban a földalatti elzárt tartályokban, melyek üvegmázzal bevont, égetett csempékkel voltak kibélelve. Végül arra akarok még rámutatni, hogy a gabona, a jelen találmány szerint úgy tartatik el, hogy tolvajok, tűz és azon egyének által való hozzáférés ellen is biztosítva van, akik elraktározása fölött őrködni vannak hivatva. Ez a most említett előny, valamint az, hogy az ily módon elzárt tartályokban elraktározott gabona eltartásához semmiféle további kezelést nem igényel és így a gabonaraktár kulcsát tulajdonosa folytonosan magánál tarthatja, nagy haszonnal jár. Kísérleteim rozsra, búzára, árpára, zabra, darára, dercére, rizsre, borsóra és lisztre terjedtek ki, a találmány tárgya