71153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az erjedésnél, főleg légélesztőgyártásban a malátalé erjedésnél a habképződés legyőzésére

Megjelent l'.>17. évi julius hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 71158. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás az erjedésnél, főleg légélesztőgyártásban a maláta léerjedésnél a habképződés legyőzésére. C. LANGEMEYER, KORNBRENNEREI UND PRESSHEFEFABRIK CÉG METTINGENBEN. A bejelentés napja 1916 augusztus hó 25-ike. Elsőbbsége 1915 szeptember hó 2-ika. .Főleg a lég-élesztőgyártásnál az erjedő malátalében a habképződés kellemetlen és költséges A kísérő jelenség, melyet eddig csak a zsír hozzáadásával lehetett teljesen legyőzni. Ez a zsírhozzáadás azonban egyrészt tetemes költségeket okoz, melyek a keresztiilíúvott légmennyiségek növekedésével még szaporodnak, másrészt az élesztő minőségét is könnyen befolyásolhatja, mert nem sikerül mindig szag és íztelen zsírokat kapni. Ha pedig nem kellemes szagú és ízű a zsír, az a kész élesztőben is megérezhető és nem ritkán kifogásokra ad okot a vásárló pékek részéről. Ezért már régebb idő óta arra törekesznek, hogy a zsír használatának szükségét elkerüljék, miért is a legkülönbözőbb eljárásokat találták ki e célra; így pl. levegőt fúvattak a habtükörre (1. a 276604. sz. német szabadalmi leírást), vagy pedig leszívatták a habot és újból visszaszivattyúzták a kádba s. í. t. Ezek az eljárások azonban csak csekély eredménnyel jártak, azonkívül részben tetemes kiadásokat okoztak, melyek a zsírban való megtakarítást ismét fölemésztették. A jelen eljárás már most azon alapszik, hogy a habtömegben egy fölfelé bővülő nyílt tölcsért létesítünk és ezzel a hab fölszállását meggátoljuk. A tölcsér azáltal képződik, hogy a habot szétverjük és ismét folyadékká változtatjuk. Ezáltal a habtömegben szabad tér képződik, melynek a folytonosan képződő további habtömegek tölcséralakot adnak. A tölcsér létesítésére való eszköz gyanánt forgó kavarómű szolgál, mely benyúlik a habtömegbe. Ajánlották ugyan már (1. a 116455. sz. német szabadalmi leírást) a habnak több, és pedig legkevesebb két síkban elrendezett kavarószárnv segélyével az erjedő folyadékkal együttesen való átdolgozását. Több ilyen kavarószárny elrendezése azonban kizárja a tölcsérképződést. A becefrezeshez is használtak már kavarókat (1. a 891. sz. német szabadalmi leírást). Itt azonban az erjedési eljárás előkészítését célozták velük, mikor is az anyagot szétapiították. Használtak már az erjedés közben is kavaróműveket az erjedő folyadékban (l. az 53)51. sz. német szabadalmi leírást). Minthogy azonban ezek a