71148. lajstromszámú szabadalom • Erőközlőmű közönséges lokomobiloknak gépies szántásra való alkalmassá tételére

amellyel ugyancsak az (1) tartó (7) csap­ágybakjaiban elrendezett (8) tengelyen ülő (9) kúpkerék kapcsolódik. Ez utóbbi a (8) tengelyre eltolhatóan van ékelve, míg a (10) lánckerék, amelyet a vég­nélküli (11) lánc a (12) lendkerék (13) tengelyén elrendezett (14) lánckerékkel köt össze, szilárdan van a (8) tengelyen megerősítve Minthogy a lokomobil szán­tás közben a barázdák irányára merőle­gesen áll, az (5) dobtengelynek a (13) fő­tengelyre merőlegesen való elrendezése következtében a kötél minden irányvál­toztatás nélkül, közvetlenül az ekéhez kapcsolható, úgy hogy vezetőtárcsára .szükség nincsen. A dobtengely fenti elrendezése to­vábbá, mint már említve volt, dobok he­lyett lánckerekek s a kötelek helyett egyetlen végnélküli lánc alkalmazását is lehetővé teszi az eke vontatására. A. (9) kúpkeréknek a (6) kúpkerékből való kikapcsolására a (15) kéziemelő szolgál, amelynek segélyével a (9) kerék a (8) tengelyen eltolható. Hogy a (15) kéziemelő két szélső ki- és bekapcsolási helyzetében rögzíthető legyen, egy (16) szegmens van alkalmazva, amelynek be­vágásaival (fogaival, furataival stb.) az emelőnek egy kiugrása (kilincse, pecke stb.) hozható kapcsolatba. A kötelet a dobhoz szorító .(17) henger a (2) bakokra szerelt (18) függélyes osz­lopok közé van ágyazva oly módon, hogy a henger (19) csapágyai (4. ábra) a (18) oszlopok (20) hasítékaiba vannak lazán helyezve és (21) rúgók hatása alatt áll­nak, amelyek a hengert állandóan a dobra göngyölt kötélhez nyomni törekednek. A kötelet fölgöngyölődés közben ve­zető szerkezet a (18) oszlopokra csuklósan ág3^azott két (22) párhuzamos karból és az ezeknek (23) szemein lazán áttolt (24) rúdból áll. Ez utóbbinak kétfelé ágazó és azután ismét egyesülő középrészébe (7. ábra) két homorú kerületű (25) görgő van ágyazva, amelyek között a kötél át­vezettetik. A rúd két vége egy-egy be­állítható (2(3) ütközőt hord. A fölgöngyö­lődő kötél a (24) rudat magával viszi és a (22) karok (23) szemeiben fokozatosan eltolja a (26) ütközők által megengedett határokig, miáltal a kötél szabályos föl­göngyölődése biztosítva van. Ugyan­akkor a (22) karok a fölgöngyölődött kö­télrétegek szaporodásának mértékében csukló csapjaik körül fölfelé emelked­nek, a kötél legöngyölődésekor pedig le­felé siilyednek. Minthogy a leírt közlőmű a lokomobil oldalára való szerelése következtében a lokomobilt egyoldalúan terheli meg s azonkívül a vonókötélen működő húzóerő is ugyanazon irányban törekszik a loko­mobilt elbillenteni, ennélfogva a talál­mány szerint a lokomobil átellenes oldala (27) ellensúllyal van megterhelve, amely legcélszerűbben néhány hl. víz befoga­dására szolgáló tartányból állhat. Ezen tartány a lokomobil oldalához erősített (28) görbe karon lehet fölfüggesztve s azt az előnyt nyújtja, hogy a lokomobil táplálásához szükséges víz mindig kéz­nél van. A találmányszerinti erőközlőmű termé­szetesen nemcsak a leírt és a rajzon föl­tüntetett kivitelben foganatosítható, amely csupán példa gyanánt tekintendő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Erőközlőmű közönséges lokomobilok­nak a gépies szántásra való alkal­massá tételére, jellemezve a lokomobil oldalán megerősített konzolszerű tartó által, amelyen a közlőmű csapágyai oly módon vannak elrendezve, hogy a közlőmű összes tengelyei és egyéb szerkezeti elemei a lokomobil köpe­nyén kívül feküsznek. . 2. Az 1. igénypontszerinti közlőmű ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kötéldob tengelye a lokomobil fő­tengelyére merőlegesen van elren­dezve, oly célból, hogy a kötél köz­vetlenül, vezetőtárcsák közbeiktatása nélkül hozzákapcsolható legyen a von­tatandó talajművelő géphez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom