71144. lajstromszámú szabadalom • Alapdijas önelárúsító

Megjelent 1917(17. évi julius lió 185-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71144. özáru. V/f OSZTÁLY Alapdíjas önelárusító. ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS-GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1916 augusztus hó 8-ika. Elsőbbsége 1915 augusztus hó 5-ike. A találmány oly alapdíjas önelárúsításra vonatkozik, mely úgy van berendezve, hogy az alapdíj (pl. bérlet, törlesztés stb.) lefizetésére külön bedobónyílás szolgál. A talámány tárgyát képező új berendezésnél el reteszelő berendezés van alkalmazva, mely a két nyílás egyikét mindig elreteszeli és mely tolókából, kupakból vagy efféléből áll. Ezen retesz elállítása önműködően, pl. azáltal történhet, hogy az alapdíj nyílásába dobott bizonyos számú pénzdarab a reteszt elállítja. Az önelárásítóba befizetett pénzkészlet elfogyásával az alapdíj bedobó nyílása ismét nyittatik és a fogyasztási díj bedobónyílása zárni. A találmány szerint továbbá az alapdíj fizetésére különleges alakú pénzdarabokat használhatunk, ezek a pénzdarabok ebben az esetben kivágásokkal, nyúlványokkal vagy effélékkel vannak ellátva, melyek a pénztárca ellenalakjaftiak (nyúlványainak vagy bevágásainak) felelnek meg. A különlegesen alakított pénzdarabok bedobása által a fogyasztási díj bedobó nyílásának akasztói kiváltatnak. A mellékelt rajzon az új elrendezés néhány kiviteli példáját tüntettük föl és pedig az 1. és 2. ábrán egy önelárúsító függélyes hosszmetszetét a 3. és 4. ábrán pedig egy másik készülék részleteit nézetben, különleges alakú pénzdarabbal, amelynek bedobásánál a fogyasztási bedobónyílás kiváltódik. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett önelárúsítónak két (a) és (b) bedobónyílása van, melyek közül pl. az (a) nyílás azon pénzdarabok számára való, melyekért áramot vásárolunk, míg a másik (b) nyílás az alapdíj beszedésére szolgál. Az (a) és (b) liasítékokhoz harántirányban a (c) tolóka csúszik, mely az "egyik végállásában az egyik, a másik végállásban pedig a másik nyílást reteszeli el. A (c) tolóka kétfélekép állítható el és pedig vagy a kis (d) fogaskerék útján, melyet az (m) szabadonfutó kapcsolás közvetítésével a (h) és (i) kúpkerekek révén a (k) forgatógomb forgat, vagy pedig a (g)-nél forgathatóan ágyazott (j) kapcsolást működtető (f) emelő útján, mely az alsó végén elrendezett (n) kilincsesel az (e) pénzfiókon elrendezett (o) ütköző pályájába nyúl és a fiók kihúzásakor úgy lendíttetik ki, hogy a (e) tolóka balfelé eltolatik, a (j) kapcsolás pedig jobbfelé mozdul.