71133. lajstromszámú szabadalom • Berendezés számológépek fordulatszámláló művének hajtására

említett (32) csapjára nyomást gyakorol és így a (19) keretet lenyomja az osz­tási művelethez való alsó helyzetébe. Ha azaonban a forgattyú balra való forgás helyett előbb jobbra forog körűi, akkor egy a (33) tárcsán lévő (38) lejtős f'ölület jön a hosszirányban eltolható (36) tengely vége elébe és ezt kifelé tolja, úgy hogy a forgattyú tovább forgatásakor a (34) csap nem éri a (35) emelőkart. Eb­ben az esetben tehát a (19) keret felső (a szorzási művelethez való) helyzeté­ben marad állva még akkor is, ha egy-, vagy többszöri jobbraforgatása után a forgattyút balra forgatjuk. A 0-ra való visszaállítás alkalmával, ami a (31) emelő lenyomásával történik, egy ezen az emelőn elrendezett (39) ferde fölület a kis (36) tengelyt, ha előzőleg eltolatott volna, ismét visszatolja eredeti helyze­tébe. A (36) tengelyt egy (40) rugós csap rögzíti két helyzetében, mely a tengely két (41) bevágásának egyikébe benyomul és ékalakú (vésőszerű) ferde lelapítása folytán (6. ábra) a (36) tengelyt, elfor­gása után mindig újból visszaforgatja nyugalmi helyzetébe. Az (1) fordulatszámlálómű (5) fogas­kerekeit természetesen helyzetükben biz­tosítani kell és csak az elállítás pillana­tára szabad azokat a (2) forgattyú for­gatásával, vagy a (31) 0-ra visszaállító emelő lenyomásával felszabadítani. Ez utóbbi a (48) záróemelőkkel történik (7. ábra), melyek egyetlen összefüggő ge­reblyét alkotnak és .melyeket a (2) for­gattyú forgatása közben egy a (15)/ for­gattyútengelyen elrendezett (42) emelő­tárcsa emeli ki a fogazatokból a (43) szög­emelő közvetítésével. Ezt a (43) szögeme­lőt azonban a (31) 0-ra visszaállító emelő is befolyásolja, mely lenyomáskor egy (44) nyúlványa közvetítésével, egy (45) csappal biró (46) ingát félretol. Ezt a mozgást egy (47) kapcsolórúd viszi át a (43) szögemelőre. A (14) akadály (1., 2. ábrák), melynek jelenlététől.függ a (10) záróemelő kikap­csolása és így az egész tovakápcsoló mű­velet is, mindenekelőtt csak az „egyesek" helyén van meg. Minthogy azonban az ilyen számológépeknél a fordulatszám­lálómű tudvalevőleg egy számlálómű­szánban van elrendezve, mely dekádról­dekádra eltolódik, ezért a fordulatszám­lálómű a „tízesek", „százasok" stb. he­lyén is tovakapcsolódik, ha a szánt meg­felelően eltoltuk. Olyan számlálógépek­nél, melyeknél a fordulatszámlálómű nem tolódik el a szánnal, hanem helyt­álló, a fordulatszámlálómű hajtására való fogat kell eltolhatóan kiképezni. Ponto­san azonos berendezés használható itt is, csak annyival jóval egyszerűbben, hogy itt a hajtást végző, eltolandó alkatrész nem forog körül, hanem a helytálló (14) akadályból áll. A leírt elrendezés a tízesátvitel föl­adatát is egyszerű módon oldja meg. Mi-» helyt ugyanis a (4) kapcsoló fogak kap­csolatba jöttek az (5) fogaskerekekkel és a (11) hidak kilengtek, ami minden forgattyú körülforgatásakor egyszer vég­bemegy, csak a (10) záróemelőt kell lenyomni, hogy a hozzátartozó (1) szám­tárcsa egy foggal tovább forogjon. Ezt a lenyomást egy a legközelebbi alacso­nyabb számhely (1) számtárcsáján, vagy (5) forgáskerekén elrendezett csap végzi, mely a (9)-es szám elhagyása után a (10) záróemelőt lenyomja. Ez a berendezés nincs a rajzon föltüntetve, mert a részek az 1. és 2. ábrákon, a jobb áttekinthető­ség kedvéért, egymástól távol vannak rajzolva, úgy hogy az (5) fogaskerék a rajzon nem működtetheti közvetlenül a (10) záróemelőt. SZABADALMI IGÉNYEK. l._ Berendezés számlálógépek fordulat­számláló műveinek hajtására, mely­nek jellemzője egy eltolható és kilen­gethető (4) kapcsolófog, melyre mind­két irányban egy-egy (7) rúgó hat és mely azáltal , leng ki az egyik vagy a másik irányban, hogy a rúgóhatás a forgattyúforgatás közben az egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom