71113. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán forrcsőnyalábok által egymással összekapcsolt fölső és alsó kazánokkal
-•- 2 kiviteli alakját hosszmetszetben mutatja, a pontozott vonalak egy módosított elrendezést mutatnak; a 2. ábra keresztmetszetet mutat, melyen a pontozott vonalak egy módosított elrendezést mutatnak; a 3. ábra a találmány szerint szerkesztett kazánnál a víz áramlását mutatja, A találmány értelmében szerkesztett kazán egy vagy több magában véve ismert hosszirányban fekvő (Al, A2) stb. fölső kazánból áll, két vagy több (a rajzon három van föltüntetve), ugyancsak magában véve ismert, előbbiekhez erősített (Bl, B2, B3) stb. harántcsőfallal. Ezen csőfalak a behengerelt (Cl, C2, C3) stb. forrcsőnyalábok fölvételére szolgálnak. A csőfalak alakja a találmány értelmében "úgy van választva, hogy a csővégek az egyes csőnyaláboknál akként torkolnak a csőfalakba, hogy a csövekből fölemelkedő vízáramok a föls/í kazán hosszirányához simuló irányt kapnak úgy, hogy a meredek csöves kazánoknál eddigelé mindenkor föllépő kiröpítése a víznek a gőztérbe •elkerültetik vagy legalább is igen nagy mértékben csökkentetik. E célra a csőfalak legelőnyösebben hengeralakban képeztetnek ki (1. és 3. ábra), minthogy a (Bl, B2) stb. csőfalak hengeralakja lehetővé teszi a csöveket akként beilleszteni, hogy azok végei, (különösen a külső csövek végei) a kazánfalhoz való merőleges helyzet fönntartásával, a fölső kazán tengelyéhez képest ferdén állanak. A csőfalak hengeres alakja közelfekvő okoknál fogva a legelőnyösebb ugyan, azonban nem az egyetlen lehetséges alak, mivel még egyéb alakok is léteznek a harántcsőfalak számára, melyeknél a forrcsövek a föntleírthoz hasonló módon illeszthetők be. Így pl. a 3. ábrában a középső (B2) harántcsőfal sokszögalakú; a harántcsőfal több egymással tompa szög alatt találkozó síkfölületből áll. A 3. ábra (B3) harántesőfala egymáshoz lépcsőzetesen elrendezett fölületekkel van ellátva. Mindezen esetekben azonban a forrcsövek akként torkolnak a harántcsőfalba, hogy ugyanúgy, mint a harántcsőfal hengeres alakjánál, azok vízáramait főleg a fölső kazán hosszirányában lökik ki. A kazán akként működik, hogy a tápvíz a fölső (A) kazán hátsó terébe lép, a hátsó (C3) csőnyalábon keresztül az alsó kazánnak az (F) válaszfal által képezett hátsó terébe esik és a melső (C2, Cl) csőnyalábokon keresztül újból a fölső (A) kazánba emelkedik. A fejlesztett gőz a (C) kibocsátó toldaton át vezettetik el. Minthogy a fölemelkedő vízáramok sebessége a tűzgázáram felé irányított első csősorban lényegesen nagyobb, mint a következő sorokban (lásd Fuehs „Generator-Kraftgasund Dampfkesselbetrieb Berlin 1905" művének 73., 78. és 80. oldalait) és minthogy az egyes áramok mozgási energiái egymáshoz úgy viszonvlanak, mint a sebességek négyzetei, a esősoroknak a harántcsőfalakba való ismertetett bevezetésénél az fog bekövetkezni, hogy a. fölemelkedő vízáramokat tartalmazó csőnyaláboknál az első csősorok áramai a kazánban levő áramok irányát meghatározzák és a 3. ábrán föltüntetett módon befolyásolják úgy, hogy a csősorokból fölemelkedő gőz-vízkcverék a fölső kazán hosszirányába tereltetik, tehát a fölső kazánban a vizet nem töri át, sem a gőztérbe közvetlenül be nem lódíttatik. SZABADALMI IGÉNYEK. I | 3. Yízcsöves kazán forrcsőnyalábokkal i egymás között összekötött hosszirányban fekvő fölső- és harántirányban fekvő alsó kazánokkal, azzal jellemezve, hogy a csőnyalábok a hosszirányban fekvő fölső kazán harántcsőfalaiba akként torkolnak, hogy úgy a víz kilökése, valamint a víz visszaáramlása főleg a fölső kazán hosszirányában történik. 2. Az 1. igényporit szerinti vízcsöves kazán kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forrcsőnvalábokat fölvevő ha-