71105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmánynak mezőgazdasági hulladékanyagokból való előállítására

nagy térfogatot vesznek igénybe és aránylag kis tömegek kezelésére is máinagyméretű drága készülékek szükségesek, melyek csak hosszabb időközökben (8—10 óra) tölthetők újból friss anyaggal meg, éppen mivel az oldószerek csak nehezen jutnak el a rostcellákhoz. Ez a hátrány tehát föltétlenül kiküszöbölendő. Célszerűnek mutatkozik emellett a nyersanyagoknak híg lúgokban való áztatása és esetleges erjesztése a tulajdonképpeni íöltárási művelet előtt. Egy gazdaságos föltáróeljárás föltétetelei tehát a következőképen foglalhatók össze: 1. A nyersanyagokat lehető finomra kell elapróznunk, illetőleg megőrölnünk, hogy az oldó- illetőleg föltárószereknek e cellákhoz való hozzáférhetőségét elősegítsék. 2. A nyersanyagot előzetes kezelésnek kell alávetnünk, melynek folyamán a rostcellákat burkoló anyagok föloldatnak. hogy a föltárókészülékekben nyomás alatt végbemenő kezelés időtartamát lehetőleg megrövidítsük. 3. A nyersanyagot összenyomott, összesajtolt állapotban kell a föltárókésziilékekbe helyeznünk, hogy ezáltal lehetőleg kisrémetű, tehát olcsó és kevés gőzt fogyasztó készülékek lehetőleg nagymennyiségű nyersanyag föltárására legyenek elegendők. Emellett a föltárási művelethez célszerűen előzőleg híg alkáliákba beáztatott és erjedésnek alávetett nyersanyagot használunk. A jelen találmány tárgyát alkotó eljárás már most a kitűzött föladatot a következőképpen oldja meg: A föltáráshoz a lisztíinomságig fölaprózott, helyesebben megőrölt nyersanyagot használunk, melyet nyitott vagy zárt tartályokban, kazánokban híg alkáliákba beáztatunk. Az alkáliák a cellaragasztó burkolóanyagokat oldják ki. A kioldott ragasztóanyagok és az oldószer esetleges előzetes kimosása után a rostanyagok föltárása következik. Ezt a műveletet az esetleg fűtött áztatótartályokban kezdjük meg és ismert módon, zári/ és nyomás alá helyezett ^edényekben," gőzölőkazánokban, autoklávokban, magasabb gőznyomáson és magasabb hőmérsékleten folytatjuk. Hogy a gőzkazánokban, autoklávokba minél több anyagot adagolhassunk, az anyagot nagy nyomáson sajtoljuk be a készülékbe, ami pl. a hydraulikus sajtó fal vagy nyomóci^avarral működtetett dugattyú segélyével történik. Az összesajtolás azonban' az edénybe való behelyezés előtt is végezhető, amikor is brikettek alakjában történik az anyag behelyezése. Meg nem őrölhető és csak szálakra téphető nyersanyag, pl. kukorica, cirokszár stb. bálákba sajtolva helyezhető el a készülékekben. A találmány szerinti eljárás egy módosított foganatosítási alakjánál az esetleg előzetesen kezelt nyersanyagot lyukgatott falazatú, vagy a gőzöket és oldószereket áteresztő falú edényekbe, tartályokba sajtoljuk és ezeket helyezzük a gőzölőkészül ékekbe. Hogy a cellaragasztó anyagok föloldását lehetőlég megkönnyítsük, illetőleg meggyorsítsuk, a nyersanyagot erjedési folyamatnak vethetjük alá, melynek folyamán a ragasztóanyagok föloldatnak, vagy legalább is az oldásra alkalmasabb alakba hozatnak. Az erjedési folyamat bevezetésére ú. n. aerobamikroorganizinusokat, erjesztőgombákat, élesztőt stb. használhatunk. Az erjesztőfolyamat befejezésével a nyersanyagot vízzel kimossuk és gyönge alkálikus oldatokkal, pl. 1—l:5%-os szódaoldattal, vagy 3—5%-os ammoniákoldattal kezeljük, kimossuk és szárítjuk. A föltárt anyagot már most víztelenítjük, megszárítjuk és vagy közvetlenül használjuk föl takarmányozásra, vagy pedig e rőt a k a n n á n y a lapan y ag gyanánt. Ha magas tápértékű erőtakarmányt akarunk előállítani, akkor a föltárt anyagot szárítás előtt nagy táptartalmú anyagokkal keverjük vagy itatjuk és azután szárítjuk. E célra igen alkalmas az állati