71096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének kezelésére

ségű petroleummaradékok kezelésénél is, amennyiben 300—325 fok hőmérséklettől kezdve a nyomás és a hőmérséklet növekedése közöttt semmi arányosság nem áll fönn. Ezen hőmérsékleten a nyomás máiki s hőmérsékletfokozásnál is rendkívül növekszik. A megadott nyomások és hőmérsékletek csak megközelítő értékek és a kezelendő anyagok minősége, valamint a keresett végtermék szerint tág határok között változnak. Minden anyagnak azonban megvan a kritikus hőmérséklete, melyen alul a nyomásnövekedés a hőmérséklet fokozásával arányos, míg ezen hőmérsékleten felül a nyomás- és hőmérsékletnövekedés között az arányosság megszűnik. Az anyagok ezen viselkedésének oka még nincs teljesen kiderítve, de a kritikus hőmérsékleten túl a szénhidrogének gyorsan új anyagokká alakíttatnak át. Ezen hasítási termékek az említett hőmérséklet alatt nem keletkeznek és így az eljárás menetét ellenőrző egyénnek módjában áll, hogy a kritikus hőmérsékletet a nyomás és hőfok megfigyelése által megtalálja. Ezen kritikus hőmérséklettől kezdve minden további hőniérsékletfokozást igen lassan kell eszközölni, minthogy kitűnt, hogy pl. gazolinnak kerozénből való előállításánál jobb és világosabb terméket kapunk, ha a kritikus hőmérsékleten túl a hőmérséklet fokozását egészen lassan végezzük. Az eljárást célszerűen addig folytatjuk, amíg az anyag ezen viselkedése ismét meg nem sziinik, azaz addig, hogy a hőmérséklettel arányban nem álló nyomásnövekedés már ne legyen észlelhető. Ezután a (12) tartály tartalmát állni és kiliiilni hagyjuk, de a nyomást nem csökkentjük, eltekintve a kihűlésnél elkerülhetetlen nyomáseséstől. Ezután a (12) tartály tartalmát a (15) újrabevítőbe vezetjük, ahol a hőmérsékletet ismét fokozzuk és oly pontosan tartjuk, amelyen a kívánt termék elgőzölög. Az újrahevítőben uralkodó hőmérséklet szabályozása által tehát egészen meghatározott végterméket bocsáthatunk a kondenzátorba, ahonnan azt kondenzálás után lecsapoljuk. Azáltal, hogy az átalakításhoz külön (12) tartályt használunk és ezt a csöves kemencével kötjük össze, igen nagy olajmennyiséget kezelhetünk, anélkül, hogy robbanás veszélyétől vagy csak a berendezés túlságos igénybevételétől kellene tartani; ez a veszély egyébként mindig fönnáll, ha nagy olajmennyiséget teszünk ki nagymértékű fölhevítésnek. A leírt berendezés továbbá lehetővé teszi azt is, hogy a kezelendő anyagot folytonos körfolyamatban tartsuk és hogy az olaj főtömege fölött aránylag nagy gőztér maradjon meg. A 2. ábrából látható, hogy a (4, 5) végszekrények a (33, 34) csavardugaszokkal vannak ellátva. Ez az elrem dezés a csövek tisztítását lehetővé teszi és az üzem folyamán megsérült csövek eltávolítását megkönnyíti. Magukat a (4, 5) végszekrényeket a távolságtartó csöveken belül elrendezett (35) vonórudak tartják össze (2. ábra). Ez az elrendezés az egész berendezés összeállítása és tisztítása szempontjából rendkívül előnyös. Kiemeljük, hogy azok a hőmérsékletek és nyomások, melyeket fönt gazolin, kerozén és egy bizonyos égőolaj számára megadtunk, csak példák és hogy a találmány tárgya sem ezen anyagokra, sem pedig a megadott nyomás- és hőmérsékletviszonyokra nincs korlátozva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szénhidrogének kezelésére nehezebb szénhidrogéneknek könnyebbekké való átalakítása céljából, azáltal jellemezve, hogy a kezelendő szénhidrogéneket oly hőfokig hevítjük, melynél a hőmérséklet minden további kis mértékű növelése a nyomás jelentékeny fokozódásával jár, mimellett ezen rendkívüli nyomásnövelés folytán a gőzzé átalakított nehéz szénhidrogének hasítása következik be. . 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítást módja, azáltal jellemezve, hogy