71077. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa fémizzótesttel és rossz hővezető, közömbös gáztöltéssel

i — előbbi esetben és mégis ugyanoly kedvező vagy még kedvezőbb gazdaságosság érhető el. Ennek megértésére a következő példa szolgál. Ha a 110 voltos és 135 gyertyafényű lámpát az előbb megadott méretű szalag helyett 0,01 mm. vastag és 0,125 mm. széles wolfram-szalagból készítjük, azon hőfokon, mely vakuumban gyertyafényenként 0,5 watt fogyasztásnak felel meg, 261 mm. hosszú szalagra van szükség és a fogyasztás gyertyafényenként 1,0 watt. Ha azonban ezen szalagot nem egy vagy két U-alakú hurok alakjában, hanem csavarvonalban rendezzük el úgy, hogy a szalag csavarvonal mentén felmetszett, 2 mrn. vastag csövet képez, a szalanak 0,175 mm. szélesnek és 368 mm. hosszúnak kell lennie. Ezen szalagnál a gáz által okozott hűtés csak ugyanoly nagy, mint 2 mm. vastag drótnál, a vezetési és konvekciós veszteség pedig kísérletek szerint csak körülbelül 8%. Ezen lámpa tehát azon hőmérsékleten, mely vakuumban 0,5 watt fogyasztásnak felel meg, 0,54 watt fogyasztással ég, egyenlő feszültségű és gyertyafényerejű, nitrogénnel töltött lámpában közönséges körkeresztmetszetű drót ellenben ugyanazon hőfokon 1,25 wattot fogyaszt. Ez esetben tehát a körkeresztmetszetű és közönséges módon elrendezett dróthoz képest a gazdaságosság egész növekedése gyertyafényenként 0,7 watt. Ahelyett, hogy az izzótestet csavarvonalban rendeznők el, más módon is elrendezhetjük és pedig iigy, hogy annak egyes részei egymáshoz nagyon közel fekszenek és a szomszédos hűtőfölületrészek egymást többé vagy kevésbé födik. Az izzótestet lehet pl. zegzugos alakban, illetve kígyóvonal alakban elrendezni úgy, hogy a szomszédos részek kölcsönös távolsága csak 1 mm. vagy még kisebb. Nagyon előnyösnek mutatkozott a rajzon ábrázolt lámpaalak, ha oly lámpákról van szó, melyek függő helyzetben égnek, úgy hogy a lámpatalp fölül van. Hogy ez esetben a lámpatalpban lévő beforrasztási részek nagyon föl ne hevüljenek, az (1) lámpakörte hosszúkás alakú és a pl. egyszerű U-alakú kengyel gyanánt kiképezett és emellett csavarvonalban tekercselt drótból vagy szalagból álló (2) izzótestet wolframból vagy molibdénből való hosszú, vastag (3) áramhozzávezető drótok tartják, melyek a (4) árambevezető drótokkal vannak összekötve; ezek a szokásos módon előállított (5) beolvasztási helyen hatolnak át. Ezen elrendezésnél a beolvasztási hely elég távol fekszik az izzótesttől, úgy hogy azt sem a sugárzó hő, sem a fölszálló, nagy hőfokú gázáram nagyon föl nem hevíti. A (3) áramhozzávezető drótok is nagy vastagságuk miatt elég hidegek maradnak arra, hogy káros gázokat ne bocsássanak ki magukból. A nagy gáznyomás a szál szétporladását és elpárolgását nagy mértékben csökkenti és a mégis szétporlasztott, illetve elpárolgó kis mennyiség a fölszálló nagy hőfokú gázáram által fölhajtva csak az üvegkörte fölső részében,, mely hűtő és kondenzációs, illetve lerakodási tér gyanánt működik, a körtefalra, illetve a hosszú hozzávezető drótokra csapódik le. Az üvegkörtének a szállal szemben lévő része ellenben tökéletesen tiszta marad. A leírt körtealak helyett más alakok, pl. gömbalakok is alkalmazhatók. A gömbnek csapadékmentesen tartása végett azt fölül dóm- vagy kéményszerű toldattal látjuk el, mely szintén a szétporlasztott, illetve elpárolgó anyag lerakodási, illetve kondenzációs terét képezi. A lámpák előállításánál nagyon nagy gondot kell fordítani a töltőgáz tisztaságára és szárazságára, valamint a lámpakörtéket, áramhozzávezető drótokat stb. gondosan meg kell szabadítani nedvességtől és okkludált gázoktól; evégett azokat pl. a lámpa ki szivattyúzása közben erősen fölhevítjük. SZABADALMI H.ÉNYEK, 1. Elektromos izzólámpa wolframból vagy más hasonlóan nehezen olvadó