71077. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa fémizzótesttel és rossz hővezető, közömbös gáztöltéssel

Megjelent lt»l1917. évi junius hó 27-éu. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71077. szám. Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos izzólámpa fémizzótesttel és rossz hővezető, közömbös gáztöltéssel. ALLGEMEINE ELEKTRIC1TÁTS-GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1913 augusztus hó 8-ika. Elsőbbsége 1913 április hó 19-ike. Fémizzótesttel ellátott elektromos izzólámpáknál a hasznos égési tartam azáltal van korlátozva, hogy a fém elpárolgás vagy szétporlás következtében többé vagy kevésbbé gyorsan csapódik le bevonat alakjában a körte falára. Az üvegfalnak ezáltal okozott elhomályosodása, valamint a fémszál gyöngülése folytán a világító erő mindjobban csökken és ezáltal a hasznos égési tartam korlátozva j van. Az említett jelenségek annyival na- j gyobb mértékben lépnek föl, amennyivel . nagyobb a lámpa terhelése gyertyafénye- I ként wattokban kifejezve. Ezen káros jelenség csökkentésére már ismételten ajánlották, hogy a lámpába rossz hővezető, közömbös gázokat vezessenek be, hogy a gáznyomás az izzótest párolgását ! csökkentse. Ezen kísérletek majdnem oly régiek, mint maga az elektromos izzólámpa, ugyanis az Edison-féle 274295. számú amerikai szabadalomig vezethetők vissza. Edison azt ajánlotta, hogy a szénszálas izzólámpákat nitrogénnel vagy ciángázzal töltsék meg. Eltekintve attól, hogy ezen gázok szénszálas lámpák számára nem alkalmasak, mert a szénszállal szemben nem viselkednek közömbösen, hanem rá vegyi hatást gyakorolnak, már aránylag kis nyomású gáztöltéseknél még egy másik hátrány is mutatkozik és pedig nagy energiaveszteség annak következtében, hogy a gáz a szálról vezetés és konvekció által nagy hőmennyiséget von el. Edison ismerte ezen hátrányt és azt remélte, hogy ezen energiaveszteséget kiküszöbölheti azáltal, hogy azon hőfokot, melyen a szálat alkalmazzák, fokozza; ő ezenkívül azt is ajánlotta, hogy a konvekció csökkentésére a szálat a szokásosnál kisebb keresztmetszetűre méretezzék. Edison várakozása nem teljesedett be és a gyakorlatban csak oly szénszálas lámpákat állítottak elő, melyek vákuuma lehetőleg jó volt. A fémszálas lámpáknál a lehetőleg jó vákuum föltételétől részben eltértek, de nem közömbös gázokat, hanem oxidáló gázokat alkalmaztak. A gáznyomás emellett oly csekély volt, hogy semmi számbavehető hővezetés, illetve konvekció sem lépett föl. A gáznyomás az 1,5 watt fogyasztással égő ozmiumlámpáknál 0,1—0,2 mm. higanyoszlop volt, ellenben az 1 watt fogyasztással vagy még kevesebbel égő wolfram-lámpákban már csak gáznyomokat engedtek meg, amennyiben a lámpákba kis