71053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gáz- vagy kokszgyártásánál keletkező gázvíz trágyaértékének javítására
__ Megjelent 1917. évi joii ius hó a 249-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71053. szám. X h. OSZTÁLY. Eljárás a gáz vagy koksz gyártásánál keletkező gázvíz trágyaértékének javítására. SCHUBERT AUGUST FÖLDBIRTOKOS PARSBERGBEN (OBERPFALZ). A. bejelentés napja 1916 május hó 2-ika. A gázvíznek trágyázási célokra való fölhasználása a legtöbb esetben rossz eredménnyel járt, mit szakértők ezideig annak tulajdonítottak, hogy a gázvízben jelentékeny mennyiségben lévő rhodanammonium sok növény számára mérges hatású. Ajánlották, hogy a gázvizet tisztítósavakkal közömbösítsék és mezők trágyázása céljából azután fölhasználják. — Azonban a külömböző ajánlott eljárások szerint nyert trágya még mindig inkább volt káros, mint hasznos. Jelen találmány útján igen nagy értékű és meglepő hatású trágyaszer állítható elő a gázvízből azáltal, hogy a gázvizet a kőszén száraz lepárlásakor keletkező nyers kátránnyal együtt mégegyszer lepároljuk és a 200° C-on alul átmenő lepárlási terméket elkülönítve fölfogjuk és használata előtt vízzel fölhígítjuk. A találmány lényege tehát egyfelől abban áll, hogy a gázvíz nyers kátránynyal együtt lepároltassék, másfelől pedig az ilykép nyert olajmentes párlat minden további vegyikezelés nélkül, tisztán vízzel való higítás után közvetlenül fölhasználtassék. Jelen eljárás tudományos indokolása, hogy nyers kátránynak gázvízzel való fölhevítésekor a gázvíz számos alkatrésze vegyi átalakulásokon megy át, melyeknek folytán a növényi szervezetre | való hatása lényegesen megváltozik, i A nyers kátrány és gázvíz keveréke I kb. 200°-ra hevíthető és hevítés közpen I gondoskodni kell oly berendezésekről, ! melyek a habzást megakadályozzák, mit | pl. túlhevített gőz és keverőszerkezetek | által érünk el. A jelen eljárás szerint átdolgozott gázvíz a növényzetre egyfelől élénkítőleg hat, másfelől elpusztítja a növényzetre kártékony csigákat, hernyókat, földibolhákat, valamint mohákat, gazt és egyéb élősdieket, melyek a növényzetet fejlődésében gátolják. Természetesen ezen trágyaszert a magvaknak elvetése, ill. kiesirázása előtt kell alkalmazni akkor, ha a gaznak, valamint növényi s állati élősdieknek elpusztítását akarjuk elérni. Ez esetben a trágyaszert töményebb oldatban (1:1-től 1:3) alkalmazzuk, míg ha a trágyázást oly talajon végezzük, melyben a növényzet már ki van fejlődve, úgy hígabb oldatban (1:3-tól 1:10-ig) alkalmazzuk a kezelendő talajnak tulajdonsága szerint. A jelen eljárással előállított termék-