71051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chloralkáliáknak vízszintes diafragmák segélyével történő elektrolízisére
Megjelent 1917. évi jnnius hó 9-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI fgf i HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 71051. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás cklóralkáliáknak vízszintes diafragmák segélyével történő elektrolízisére. SIEMENS & HALSKE A.-G. CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1916 junius hó 17-ike. Elsőbbsége 1914 október hó 21-ike. Klóralkáliáknak vízszintes diafragmák segélyével ismert módon történő elektrolízisénél az áramkihasználás szempontjából -fontos, hogy hipoklorit képződése, mely az anódatéi'ben keletkező klórnak az alsó folyadékterekbo való benyomulásakor történik, meggátoltassék. Ezt a folyadékban pontosan való rétegezéssel igyekeznek elérni, amennyiben pl. a szűrőazbesztkendőn vastag báriumszulfát- és azbesztréteget teregetnek ki. Ezzel a módszerrel csaknem teljesen meggátolható ugyan a hipoklorit képződése, azonban jelentékeny feszültségnövelést igényel az. A jelen találmány szerint a folyadék jó rétegeződését ilyen, a szűrőkendőt megterhelő réteg nélkül, azáltal érjük el, hogy a folyadékteret a szűrőazbesztkendő fölött lehetőleg nagyszámú apró szakaszra osztjuk. Történhetik ez pl. amint áz a mellékelt rajz 1. és 2. ábrán vázlatosan föl van tüntetve, a (B) tartályban, a (b) szűrőkendő fölött klór- és alkáliálló anyagokból, pl. üvegből, porcellánból, agyagból, vagy cementből és azbesztből készült mesterséges masszából stb. való, egymással párhuzamos (a) keresztfalak elrendezésével. Ezek a keresztfalak a tartályfalak alkalmas csatornáiba lehetnek beillesztve és a folya-. dékban az örvénylő mozgásokat és ennek folytán a klórnak a diafragma fölött az alsó rétegbe való benyomulását meggátolják. Még messzebbmenő felosztás érhető el a rekeszekbe beillesztett, tetszőleges keresztmetszetű nyílt (d) üreges testekkel, pl. üreges hengerekkel (3. ábra), mimellett ezek egyúttal az (a) keresztfalakat is rögzítik. Másrészt elérhető a folyadéktér részekre osztása egyedül ezen üreges testek szabályos vagy szabálytalan elrendezésével is, amint ez a 4. ábrán látható. A célnak megfelelő ilyen részekre osztás érhető el nem merev eszközökkel is, pl. oly módon, hogy az 5. ábra szerint, az azbesztszűrőkendőn, hálószerűén, (e) azbesztzsinórokat rendezünk el egy vagy több rétegben. Utóbbi esetben az egyes rétegeket célszerűen egymáshoz képest eltoltan rendezzük el, amint ez az 5. ábrán (F-nél) föl van tüntetve. Ezeket a zsinórokat azután még üreges testekkel vagy keresztfalakkal terhelhetjük.
