71007. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás erősítőrelaisekkel ellátott távbeszélővezetékek számára
nem kell az állomások közelében lenniök. A (TI) és (T2) relais tetszőleges pontokon lehetnek a távvezetékekbe kapcsolva és a távvezetékek mindegyike, különkülön, tetszőleges úton lehet vezetve, hacsak azon föltételnek teszünk eleget, hogy a (TI) és (12) relaisk által előidézett öszszes erősítőhatás az (Ll, L2, L3 és L4) vezetékek által előidézett csillapítóhatásnál kisebb, vagy legföljebb azzal egyenlő. Ha az (L2, L3) vezetékben a csillapítás kisebb volna, mint az erősítés, úgy nehogy a meg nem engedett éneklőáramok föllépjenek, az (L4) és (Ll) vezetékben az erősítésnek legalább is annyival kisebbnek kell lenni a csillapításnál, mint amenynyivel az (L2) és (L3) vezetékben nagyobb az erősítés a csillapításnál. Ezen esetben a (q) kapcsolási pontba oly áramimpulzusok érkeznek, melyek erősebbek, mint a (p) kapcsolási ponttól továbbmenő áraimimpulzusok; a (p) kapcsolási pontba ellenben oly áramimpulzusok érkeznek, amelyek gyöngébbek, mint a (q) pontból továbbhaladó impulzusok. Az előbb mondottakból kitűnik, hogy az (Ll, L4) és (L2, L3) távvezetékek csillapítását nem kell külön kiegyenlíteni. Mivel a (p), ill. (q) kapcsolási pontokon átmenő beszélőáramok a távvezetéken való áthaladás után a (q), ül (p) helyekre gyöngítetlenül vagy csak kevéssé gyöngítve érkeznek meg, úgy az (A) és (q), ill. (B) és (p) helyek közötti vezetékeknek tekintélyes hosszuk lehet. A 3. ábra oly kapcsolást tüntet föl, a mely szerint az (L5) ós (L6) távvezetékekbe, még pedig ezeknek tetszőlegesen megválasztott pontjain (T5), ill. (T6) erősítőrelaisk vannak nagyobb számban be• kapcsolva. A fönt említett viszonyokat itt is be kell tartani, vagyis a (T5) és (T6) relaisk által létesített összes erősítésnek nem szabad nagyobbnak lenni, mint á (p) és (q) kapcsolási helyek közötti von al részek összes csillapító hatásának. A 4. ábra oly kapcsolást tüntet föl, melynél csupán egyetlen erősítőrelais segélyével létesítjük az erősítést Ezen kapcsolás mellett azonban az szükséges, hogy a (T7) erősítőrelais a (p) és (q) kapcsolási pontoktól oly távolságiban legyen az (L7) és (L8) távvezetékek közé kapcsolva, hogy a (T7) relais jobb-, ill. baloldaléin fekvő áramkörök egyikében se legyen az erősítés nagyobb, mint a csillapítás. A két áramkört természetesen itt sem kell elektromos egyensúlyba; hozni^ Ha a t(T7) relais egyik vagy másik oldalán fekvő áramkörben a csillapítás kisebb volna, mint a relais által létrehozott erősítés, úgy éneklés lépne föl éppen úgy, mint az 1. ábrabeli kapcsolásnál. Attól eltekintve, hogy a 4. ábrabeli elrendezés a 2. és 3. ábrabeli elrendezésekhez képest annyiban hátrányosabb, hogy a (T7) relaist a vezetéknek csak egy meglehetősen szűken meghatározott helyére lehet bekapcsolva, még hatásfok tekintetében is hátrányosabb az előbbi elrendezésekhez képest. Magától értetődik, hogy a rajzban föltüntetett kettős vezetékek egyszerű vezetékekkel és földvisszavezetéssel helyettesíthetők és különben is a viszonyoknak megfelelően sokféfeként változtathatjuk a kapcsolás részleteit. SZABADALMI IGIÍNYEK. 1. Mindkét irányú beszélgetést megengedő kapcsolás erősítőrelaiskkel ellátott távbeszélővezetékek számára, jellemezve azáltal, hogy mindegyik beszélőirány részére egy vagy több külön erősítőrelaisvel ellátott távvezeték van alkalmazva olyként, hogy az egyik beszélőirány erősítőrelaisi, a másik beszélőirány erősítőrelaisitől teljesen függetlenek, továbbá, hogy mindkét vezeték végei egymással és az előfizetőállomáshoz vezető vezetékkel közvetetlenül vagy induktív módon vannak kapcsolva, mimellett a vezetékeknek összcsillapítása a két távvezeték ezen összekapcsolási helyein és az erősítőrelaisken át zárt, a távbeszélöállomá-