71006. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázlángzó

Megjelent 1917. évi május hó 25-én. MAGY. Kffi. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71006. szám. Il/d. OSZTÁLY. Acetyléngázlángzó. JERÉiMIÁS JENÓ IGAZGATÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1914 március hó 12-ike. Ismeretesek már oly aeetyléngázlángzók, melyeknél alulról egy szűk gázkamrába jut be a gáz s ebből fölül egy rövid, ugyancsak szűk, azonban a gázkamránál rövidebb nyíláson át kiáramlik, aminek következtében a nyílás fölött meggyújtott gáz a nyílásra merőlegesen álló síkban lepkelángot ad. Ezeknek az eddigi lángzóknak azonban az a hibája, hogy a lángból a gázkiömlőnyílásnál, különösen ha a gáznyomás csökken, korom rakódik le, aminek következtében a gázkiömlő nyílás eldugul; továbbá hogy a lepkeláng képződése nem teljes, ha a gáznyomás nem elég nagy. Ennek oka abban rejlik, hogy a gáz ép oly vagy legalább is közel ép oly mértékben áramlik alulról, mint oldalról a gázkiömlőnyíláshoz. Jelen találmány tárgyát képező langzónál az említett hátrányok nem lépnek föl. Ezt azáltal érjük el, hogy a lángzóban kétoldalt egy-egy bő gázkamra van függőlegesen alkalmazva, melyeket egymással egy szűk csatorna köt össze, mely csatornán fölül a két kamra között a kiömlőnyílás van kivágva, mimellett a gázkamrákat összekötő csatorna alul zárt, vagy legalább is fojtva van. Ezáltal elérjük azt, hogy a gáz kétoldalról áramlik a kiömlőnyíláshoz s a két gázsugár egymásba ütközve a kiömlőnyíláisra merőleges síkban fekvő lepkelángot képez. v További jellemzője jelen lángzónak, hogy fölül a kiömlőnyílás hosszára merőleges síkban, a kiömlönyílástól előre és hátra a lángzón egy-egy előre, illetőleg hátra és lefelé leftő légcsatorna van alkalmazva, melyek a gázkiömlőnyíláshoz alulról fölfelé áraink/levegőt vezetnek hozzá. Ezen csatornákon kívül a lángzóba fölül a kiömlőnyílás körül még egy vagy több horony alkalmazható, melyek a lángzó hűtésére szolgálnak. A csatolt rajzon az 1. ábra a lángzó egy példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete a 2. ábra A—B vonala szerint, a 2. ábra metszet az 1. ábra C—D vonala szerint, a 3. ábra pedig metszet a 2. ábra E—F vonala szerint. A 4. ábra a lángzó egy másik példakénti kivitéli alakjának hosszmetszete a 6. ábra G—H vonala szerint, az