70997. lajstromszámú szabadalom • Készülék csiszolótárcsák önműködő utánállitására

Az 1. ábrának a 2. és 3. ábrákkal való összehasonlításánál föltűnik, hogy a 2. és 3. ábra szerinti szerkezeteknél a tapintóemeltyűk egyúttal a kontaktusemeltyűt is képezik, míg ellenben az 1. ábra szerinti szerkezetnél a tapintó- ' és kontaktusemeltyű egymástól külön van választva. Ez a szétválasztás két külön emeltyűre azért szükséges, mivel egy egyszerű emeltyű bizonyos esetekben meggörbülhetne. Ha pl. csakis á (24) emeltyű volna meg, akkor a kontaktuscsúcsot ezen emeltyű baloldali karjára kellene alkalmazni, és pedig lefelé irányítva és ezzel szemben kellene a kontaktuslemezkét elrendezni. Ha már most túl magasan állt) csiszolótárcsa mellett egy ugyancsak még túl magasan álló munkafölületet a tapintóemeltyű alá tolnánk, akkor ez utóbbi nem térhetne ki és így meggörbülne. Ugyanúgy a tapinlóemeltyű nem követhetné a csiszolt fölület .hullámait, hanem a fokozatosan emelkedő csiszolt fölület által ugyancsak meggörbíttetnék, minthogy az emeltyű másik vége az utánállítás kikapcsolása céljából a kontaktuslemezkét már érinti. Az utánállításnak a tapintóemeltyűre való hatása azonban csak akkor juthat érvényre, ha az isimét a kellő magasságra csiszolt munkafölület a tapintószerv alatt áthaladt. Ezt a nehézséget a két emeltyű különválasztása által győzzük le. amennyib en ekkor a (24) tapintóemel tyű a csiszolt fölület minden emelkedését követheti. Baloldali vége már most még akkor is kitérhet, lia a (29) kontaktusemeltyű a (31) kontakluscsúcsnak a (33) kontaktuslemezkére való fölfekvése után a (24) emeltyű további 'leemelését máinem követi. m A 2. és 3. ábra szerinti szerkezetnél az emeltyű szétválasztása nem szükséges, mivel a tapintóemeltyű a csiszolófölület helytelen fekvése mellett sem görbíttetik meg. A tapintó- és kontaktusemeltyűnek az említett okok által előírt kétféle szerkezete a tapintóemeltyűnek kapcsoló gyanánt való működésére azonban nem lényeges. Lényeges csakis az, hogy a tapintóemeltyű lengő mozgása által az áramkör záratik és nyittatik. történj ók ez közvetlofiül, mint a 2. és 3. ábra szerinti szerke rétnél, vagy közvetve, mint az 1. ábra szemit i szerkezetnél. A fönti fejtegetésekben az 1. ábra szerinti kiviteli alak fazékalakú csiszolótárcsával ellátott fölületcsiszológépeknél való alkalmazása számára előnyösnek jeleztetett, míg a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli alakok hengerfölületet csiszoló gép, illetve fogaskerekeket csiszoló gép számára való alkalmazása volt föltételezve. Öniként érthető azonban, hogy a 2. és 3. ábra szerinti készülékek az 1. ábra szerinti készüléknél föltételezett sík fölület csiszológép számára is alkalmazhatok, vagyis a munkadarab megtapintására a csiszolótárcsa mégtapintáisa helyett, természetesen azzal a különbséggel, hogy ekkor, a föntemlített nehézségek miatt, a tapintó-, és kontaktusemeltyű 1. ábra szerinti szerkezete megmaradna. Fordítva ugyanúgy lehetséges lenne a hengerfölületet csiszoló gépnél az 1. ábra szerinti készüléket alkalmazni és a csiszolótárcsa helyett a munkadarabot tapintani. Ezen esetben is külön kellene választani a tapintó-, és k ont akt u sem elty ű t, mivel ezt a különválasztást éppen a munkadarab megtapintása kívánja, míg ellenben a csiszolótárcsa megtapintásánál a tapintó- és kontaktusemeltyü, mint egyetlen emeltyű képezhető ki. Az 1. ábra szerinti készülék működésének leírásánál föltételeztük, hogy a munkadarab mozgása a csiszölótárcsához képest oly irányban történik, hogy a tapintóemeltyű a munkadarabnak a csiszolótárcsa alatt való áthaladásánál az épen a csiszolótárcsa által csiszolt fölülettel jöhet érintkezésbe, vagyis a térben helybenálló csiszolótárcsatengelynél a csiszolótárcsától a tapintóemeltyü felé való irányban. Ezen esetben a csiszolótárcsa lekopása a tapintóemeltyüre hathat és az 1. ábra szerinti készülék a leírt módon a csiszoló-