70995. lajstromszámú szabadalom • Berendezések mikromozgások átvitelére vagy átalakítására

hangrezgések által működtetett emeltyű ezen rezgéseket, tekintet nélkül az emel­tyűkar hosszúságára, azon vonalak sze­rint fogja továbbítani, ahol a rezgések az illető anyagot a legkönnyebben képesek rezgésbe hozni. Ha tehát el alkarjuk ke­rülni,, hogy egy emeltyűre átvitt mikro­mozgás lényegileg az emeltyű forgási pontján át és nemcsak annak munkakar­ján terjedjen tovább, akkor első soriban arról kell gondoskodnunk, hogy az emel­tyű forgási pontja (forgási csapja) körül olyan nagy tömeg legyen koncentrálva, hogy ezen tömeg tehetetlensége az emel­tyűt megakadályozza abban, hogy az (a forgási tengelyen tovább terjedő) önmű­ködő lengésekbe jusson vagy legalább csak kis résziben engedje meg ilyen len­gések keletkezését. Bejelentő már most megállapította, hogy ha a súlyemeltyü nemcsak egy vagy több karból, hanem egy ilyen módon elrendezett testből áll és gondoskodunk arról, hogv az emeltyű for- I 1 gási pontja az összes lengő test súlypont­jával összeessék, illetve annak közvetlen közelében feküdjék, akkor rezgések emel­tyűk útján átvezethe'tők és á kívánt átvi­tel eszközölhető. Bejelentő megállapította továbbá, hogy a kívánt hatás elérésére nézve nagyon fontos, hogy az összeköttetés a primértest és az emeltyű között teljesen szabad, kon­taktus útján történjék, pl. azáltal, hogy az emeltyűt rúgó segélyével az illető át­vivőrészhez szorítjuk. A végből, hogy a gyakorlatban az emeltyű pontos egyen­súlyozását kikerüljük, célszerűnek bizo­nyúlt, hogy az emeltyű forgási csapjait ne hagyjuk csapágyakban nyugodni, hanem azokat csúcsok gyanánt képezzük ki, ame­lyek tengelyirányban rúgós tartók által rögzíttetnek. A jelen találmány céljy ezen eredmé­nyek fölhasználása mindenfajta olyan ké­szülékeknél, amelyeknél mikromozgások­nak lehetőleg pontos átvitele szükséges, esetleg a mozgásoknak egyidejű változta­tása (szaporítása vagy csökkentése) mel­lett, illetve a rezgéseknek továbbítása ösz­szetett mikroimozgások esetén. Áz alábbiakban a találmány foganatosí­tásat néhány példával fogjuk megvilágí­tani. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráján tengelyirányú metszet­ben, illetve alaprajzban egy mikrofónbe­rendezés van súlyemeltyüszerkeziettel kap­csolatban föltüntetve, mely a mikrofón hatásának többszörös erősítését célozza; a 3. és 4. ábrák ugyanolyan ábrázolásban egy változatot mutatnak hasonló célra; az 5. ábra olyan emeltyűelrendezést mutat sematikusan, amely főleg azon esetben alkalmazható, amikor a rezgéseknek erős szaporítása kívántatik, pl. hangrezgések grafikus följegyzésénél; a 6. és 7. ábra metszetben .és alaprajzban az enieltyűelrendezés egy változatát mu­tatja, végül a 8. és 9. ábra egv részletet mutat oldal-i és végnézetben. ' Az 1. és 2. ábrában (1) a míkrofón­membrán és (2) a szénszemcsék, szekré­nye, amely a föltüntetett példában oldalt a mikrofóntokban van elhelyezve és tet­szésszerinti szerkezetű lehet. (3) egy súly­emeltyű, amelynek egyik vége a szénszem­csók szekrényéneik mozgó (4) elektródjá­val van összekötve, amely utóbbi avégből, hogy lehetőleg könnyű szerkezetű legyen, célszerűen gömbalakban lehet kiképezve. Az emeltyű vékonyabb végétől a. másik vége felé vastagodik; emeltyűnek ezen utóbbi vége a föltüntetett példáiban a szé­lesebb és vastagabb,, (5) tömbbé van ki­képezve ós oldalfölületein (6) csúcsokkal van ellátva, amelyek a (7) rugók megfe­lelő kivágásaiba nyúlnak, amely rugók a mikrofóntok (8) dudorodásához vannak erősítve. (A cél elérésére természetesen elegendő, ha csak az egyik csúcs áll rúgó­hatás alatt, míg a másik csúcs ebben az esetben egy szilárd részen fekszik.) Az (1) mikrofónmembrán és (3) eimel­! tyű közötti összeköttetést a membránra szilárdan rácsa varolt (9) kampó létesíti i

Next

/
Oldalképek
Tartalom