70981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes világítótesttel bíró elektromos izzólámpák előállítására

Megjelent 1917. évi május (10 19-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI ttja HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 70961. szám. VII/h. OSZTÁLY. Eljárás fémes világítótesttel biró elektromos iazélámpák előállítására. DEUTSCHE GASGLÜHLíCHT AKTIENGESELLSCHAFT (AUERGESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1916 február hó 18-ika. Elsőbbsége 1915 május hó 4-ike. Jelen találmány tárgya eljárás fémes világitótesttel biró elektromos izzólámpák előállítására és célja ezen lámpák belsejének szárítása és szárazon tartása. Már ismeretesek különös fogások, melyekkel az elektromos izzólámpákból azok előállításánál nemcsak a gázmaradékokat, hanem a nedvesség nyomait is eltávolíthatjuk. Ezen célból az izzólámpákat evakuálás közben fölhevítik. Azt is ajánlották már, hogy az izzólámpákba szárítószereket vezessünk be. Az ismert szárítószerek azonban azt a hátrányt mutatják, hogy már az izzólámpába való behelyezésük előtt nedvességet vesznek föl, tehát az izzólámpába való bevezetésük után hatóképességük nagy részét elvesztették. Némelykor a szárítószerek a szivattyúzás előtti gyártási folyamat alatt már annyi nedvességet szívnak föl, hogy céljukat egyáltalán nem teljesíthetik, sőt némelykor a fölvett vízből utólag az izzólámpáiban még nedvességet is adnak le, tehát ép az ellenkezőjét hozzák létre annak, amit alkalmazáisuk által el akarunk érni. Az ismert szárítószer, a foszforpentoxyd ezenfölül még azt a hátrányt is mutatja, | hogy illékony és így alkalmazásánál körül menyes elővigyázat! kezelést igényel. A jelen találmány értelmében ezen hátrányok azáltal kerültetnek el, hogy az izzólámpába oly fémvegyületeket helyezünk el. melyek csakis az izzólámpa előállításánál bekövetkező tölhevítésnél vegyi bomlás által alakíttatnak át száritószerekké. Az izzólámpákba tehát olv férnvegyúleteket helyezünk el, melyek szárítószerek gyanánt először hasznavehetetlenek, azonban a hő behatása folytán (mely a lámpa előállításánál alkalmaztatik) messzemenő vegyi bomlást szenvednek és ezáltal szárítószerekké válnak. Ismeretes, hogy pl. az alkálifémek és az alkálikus földek, különösen a bárium vízmentes oxydjai igen hatásos szárítószerek. Ez azonban magukra az illető fémekre is vonatkozik. Ha ezen anyagokat ismert módon szárítószerek gyanánt akarnók alkalmazni, akkor a föntleírt hátrányok lépnének föl, azonban ezen hátrányok eJkerültetnek, ha a jelen találmány által adott módon járunk el. Ha pl. a találmány értelmében báriumoxydot mint szárítószert akarunk haszr