70980. lajstromszámú szabadalom • Parancskapcsolás, melynél több kapcsoló a parancsokat segédkontaktusokon át egymásnak kölcsönösen tovább adja

az a fölfogott parancs, mely a (Híz) és (Iz) kapcsolást létesítette, következő kapcsolás gyanánt a (Hz) vagy (Ha) kapcsolást létesítse aszerint, hogy a fölfogott parancs be- vagy kikapcsoló parancs volt-e. A találmány értelmében ezt a föladatot azáltal oldjuk meg, hogy a be- és kikapcsoló áramot a hengerekhez különböző utakon vezetjük. Ezen elrendezést mutatja a 2. ábra. Maguk a kapcsolók a rajzból elhagyattak. Az (la, Iz, Iía, Hz, Illa, IIIz) jelzések a kapcsolókkal összekötött, elektromosan működtetett be- és kikapcsolószerkezetek csatlakozó végért jelentik. Ezen szerkezetek a szóban forgó példánál forgó mágnesek alakjában vannak vázlatosan föltüntetve; a függőleges cséve a helytálló és a vízszintes cséve a mozgó tekercselést jelzi. Mindegyik szabad vég azon kapcsolás jelével van megjelölve, mely hozzácsatlakoztatásánál létrejön; ha tehát a 2. ábrán (Iz) kapcsoltatik be, akkor az (Iz) kapcsolás létesül, azaz az (I) kapcsoló (1. ábra) záratik stb, A kapcsolókhoz tartozó hengerkapcsolóknak két-két helyzetük van, és pedig az (a) helyzet nyitott, a»(z) helyzet pedig zárt kapcsolónál. A rajzon föl nem tüntetett ismert szerkezet segélyével mindegyik kapcsoló zárt helyzetében a távbekapcsoló áramkör megszakíttatik és egyúttal a távkikapcsoló áramkör előkészíttetik és megfordítva. A 2. és 3. ábrán a kontaktusbevonatoktól balra föltüntetett kis körök kontaktusujjaikat jelentenek; ezek és más azonosan jelölt csatlakozási pontok szokásos módon egymással összekötve képzelendők. K be- és kikapcsolási folyamat bevezetésére a (bE) kapcsoló (bekapcsolás) és a (bA) kapcsoló (kikapcsolás) szolgál (lásd a 2. ábra alsó részét), melyeket a továbbiakban közbenső kapcsolóknak nevezünk, minthogy ezeket a kapcsolókat a találmány gyakorlati kivitelénél a tulajdonképeni működtető kapcsolók közvetítésével, elektromos távvezérlés útján működtetjük; elvben azonban ezen kapcsolók közvetlenül is működtethetők. A kezdeti helyzetből indulunk ki, amelynél az összes kapcsolók nyitva vannak, azaz a kapcsolóhengerek (a)-n állnak. Ha föltesszük, hogy a (bE) közbenső kapcsoló zárva van, akkor a bekapcsolási folyamat következőkép megy végbe: Az (a) helyzeten álló kapcsolóhengeren, mely a (II) kapcsolóval van összekötve, a (+E) pont az alulról számított második kontaktusbevonat útján a (IIIz) ponttal van kapcsolva, azaz avval a ponttal, mely a (III) kapcsoló zárását létesíti. A (Híz) bekapcsolószerkezet (forgómágnes) ugyanis ekkor a (I>) telepből áramot kap és a (III) kapcsolót a (z) helyzetbe, azaz abba a helyzetbe viszi, amelyben zárva van. Az ily módon keresztülvitt kapcsolást rövidség kedvéért a (IIIz) kapcsolásnak nevezzük. A (III) kapcsolóval a (III) henger van összekötve, mely tehát most szintén a (z) helyzetben van és a (+E) pontot az (Iz) ponttal köti össze. Az (Iz) bekapcsolószerkezet tehát áramot kap és az (Iz) kapcsolást létesíti, vagyis az (I) kapcsolót zárja. Az (I) hengeren, amely most a (z) helyzetben áll, a (+E) pont a (Hz) ponttal van összekötve. A keresztülvitt kapcsolás tehát (Tíz). A (II) hengeren, mely most a (z) helyzetben áll, a (+E) pont a (Illa) ponttal van összekötve. A keresztülvitt kapcsolás tehát (Illa). ^ A (III) hengeren, mely most az (a) helyzetben van, a (+E) pont az (I) ponttal, továbbá a (z) helyzetben álló (II) hengeren az (I) pont a (4) ponttal és a (z) helyzetet elfoglaló (I) hengeren a (4) pont az (la) ponttal van kapcsolva. A keresztülvitt kapcsolás tehát (la). A kapcsolóhengerek jelenlegi: (la, Iíz, lila) helyzeténél a minuszsark az (la) henger (21) pontjával, a (21) pont a (Illa) henger (22) pontjával és a (22) pont a (Hz) henger (20E) pontjával van összekötve és így a (bE) közbenső kapcsoló ki-