70970. lajstromszámú szabadalom • Megindítószerkezettel ellátott mótoros eke

mótortengely annyira meg van hosszab­bítva, hogy a (b) és (bl) kötélfölcséivélő­dobok hajtására lehet azt fölhasználni. Emellett az (a) tengely egyik (al) meg­hosszabbítása a (b) kötéldob, másik, (a2) meghosszabbítása pedig a (bl) kötéldob hajtására van hivatva. Az (al) meghosz­szabbítás az (a) tengellyel az (rl) karmos tengelykapcsoló segélyével kapcsolható, melyet az (n) kézi emelővel lehet kezelni. Az (a2) meghosszabbítás pedig az (al) meghosszabbítással az (r2) karmos ten­gelykapcsoló útján hozható kapcsolatba, melyet a (h) lábemelővel lehet működ­tetni. Az (o) kötél, mely a (b) kötéldobra csa­varodik föl, az ekekeret fölemelésére van hivatva. A (p) segédkötél viszont, mely a (bl) kötéldobra van fölcsavarva, főleg az ekekeret leeresztésekor az (a) mótorten­gely megindítására szolgál. A mótoros eke ezen berendezését már most a következőképen használjuk: A mótor járása közben az (n) kézi eme­lővel beiktatjuk az (rl) tengelykapcsolót és ezzel az (al) tengelyrészt a forgó (a) mótortengellvel kapcsolatba hozzuk. Az (i) kézi forgattyú forgatásával azután az (e) előtéttengelyen ülő (t) lánckereket forgásnak indítjuk, a (h) lábemelővel pe­-dig beiktatjuk az (r2) tengelykapcsolót. Az (e) előtéttengelyen ülő végnélküli csa­var ekkor az (a3) tengelyen ülő (d) csa­varkereket forgásba hozza és ha most a (c) lábemelővel beiktatjuk a (k) tengely­kapcsolót, az (a3) tengely a (b) kötéldo­bot is magával viszi. Az (a) mótortengely forgása tehát az (o) kötelet fölcsévéli a •(b) kötéldobra úgy, hogy az ekekeret föl­emelkedik. A kötéldobra erősített (1) ki­lincskerók, melynek záröfogaiba egy (l1 ) zárókilincs kapaszkodik, a (b) kötéldob visszaforgását az ekekeret súlyának ha­tása alatt meggátolja. Ez az (1, l1 ) zár az (m) kézi emelő megemelésével bármikor megszüntethető. Az ekekeret ezen helyzetében a mótor. az ekekeret egyszerű leeresztésével indít­ható meg. E célra csak az (m) kézi eme­lőt kell meghúzni és ezzel az (1, l1 ) zárat megszüntetni úgy, hogy az ekekeret ön­súlyának hatása alatt leesik. Ekkor a (p) segédkötél lecsavarodik a (bl) kötéldob­ról és így ezt és vele az (a2) tengelyrészt gyors forgásnak indítja. Az (a2) tengely­rész az (al) tengelyrészt, ez pedig az (a) mótortengelyt megfelelő erővel. és sebes­séggel magával viszi úgy, hogy a mótor biztosan megindul. Ha az ekekeret le van eresztve, de a mótor nem jár, utóbbit vagy ismert mó­don, kézi forgattvúval indítjuk meg, vagy pedig az (i) kézi forgattyú forgatásával forgásba hozzuk a (t) .lánckeieket és az (r2) és (k) tengelykapcsolók beiktatásá­val az (e, d, a3) úton elforgatjuk a (b) kötéldobot és az (o) kötéllel fölemeljük az ekekeretet úgy, hogy ismét a leeső eke­keret önsúlyát használhatjuk föl a mótor megindítására. A leírt berendezéssel tehát a következő műveletek végezhetők: 1. a mótor a szokásos módon kézzel in­dítható meg, mely célra elegendő nagy áttétel áll rendelkezésre, 2. az ekekeret a kötél közvetítésével kézzel emelhető föl; 3. az ekekereí a kötél közvetítésével a motorral emelhető föl és 4. a mótor a leeső ekekerettel indítható működésnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Megindítószerkezettel ellátott mótoros eke, melynek jellemzője az, hogy a szántóeszközök (szántóvas stb.) fölhúz­hatóan úgy van fölfüggesztve, hogy a fölhúzott szántóeszközök súlyában föl­halmozott erő azok leesésekor közve­títőelemekre vivődik át, melyek a mo­tort megindítják. 2. Az 1. igénypontban igényelt mótoros eke foganatosítási alakja, melynek jel­lemzője az, hogy a (b) fölvonó kötél­dob és az (a> mótortengely közt kiik­tatható kapcsolat van úgy, hogy előbbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom