70969. lajstromszámú szabadalom • Műkar

- 10 -melyen lévő (79) fül kivételével a többi vezetékkarikákat a hajlító huzalnál elhagyni. Az ujjak hajlító huzalait ahelyett, hogy külön-külön egy közös gyűrűvel, mint ahogy a 25. ábra mutatja, olyképen is lehet a (131) csigasor közbeiktatásával a (8) húzózsinórhoz kapcsolt vezetékcsigához vezetni, hogy a gyűrű- és mutatóujj, valamint a közép- és kisujj hajlító huzalai egyenként egy-egy közös (132, 133) húzózsinórból képeztessenek, mely húzózsinórok egyenként egy közös tengelyre helyezett (134) vezetékcsigára vezettetnek. A hüvelykujj (77') hajlító huzalja ellenben egy rúgó közbeiktatásával a vezetékcsigáknak a fölső csigasort összekötő (135) hevederjéhez vezet. Ezen elrendezéssel az ujjaknak a megmarkolt testhez való hozzásimulása a rugók elhagyásával éretik el. A leírt kiviteli alakok szerkezeti kiképzés tekintetében mindenféle célravezető módon változtatható anélkül, hogy a találmány lényege érintve volna. így a könyökcsukló rögzítőreteszének kiváltása a hajlott helyzetben, a műkart viselő egyén ép keze helyett a csonkon még meglévő izmok segélyével is történheti!;. Ezen izmok mozgása a másik rögzítőberendezés kiváltására is használható, így pl. fölszabadítására annak, mely a kézihüvelv fordított helyzetét biztosítja. A mozgató mechanizmusok húzószerveinek működtetése más testrészekkel vagy izületekkel is történhetik. így az ujjak mozgatószerkezete húzószervének meghúzása a két vállap előre való összehúzásával is eszközölhető. E célra a másik vállapra egy öv fektettetik, melyről a húzózsinór a háton keresztül a vállapra helyezett vezetékhüvelyig visz úgy, hogy az a vállapok behúzásával meghuzaíik és így a kéz összecsukását előidézi. Az ujjak mozgatószerkezetének húzószerveiben a karhüvelyeken belül pl. a fölsökarhüvelyben az egyik része egy önműködő zárókészüléknek lehet bekapcsolva a húzószerv meghúzott állapotában való rögzítésére, melynek másik része a hüvelyfalra van erősítve és a csonk izomzatával összeköttetésben áll úgy, hogy ennek összehúzása által ezen rész a húzószerv zárórészéből egy rúgó ellentétes működése mellett kiakasztható. Ezáltal lehetővé válik a kéz nyitását rögtön előidézni. Az egyik rész egy kilincsfogazattal ellátott rúdból és a másik egy rúgó által befolyásolt kilincsből állhat. Ezen berendezésnél lehetséges továbbá azok hatását az izmok állandó összehúzása által kikapcsolni, mely célból a kilincs részére még egy kiemelt helyzetet rögzítő szerkezet is rendezhető el. Ezen rögzítőszerkezet kiváltása az ép kéz által történik. A könyökcsukló mozgatószerkezete húzószervének működésére és a kéz pro- és supinatiójára a váll emelése és sülyesztése is igénybe vehető. Ezen célra csak az illető húzószervet a vállap egyik mellső vezetékével a csipőcsukló körül egy szalagra vagy ehhez hasonló alkatrészre helyezett félköralakú vezietékhüvelyen át egy a vállap hátsó részén megerősített fülhöz kell vezetni. A váll emelése által a húzószerv a testre támasztott vezetéki hüvelyken át a vállap hátsó füle altal meghuzatik, még pedi/j akkora darabbal, mely kétszerese a váll mozgási útjának. A többi mozgatószerkezetek működtetésére ugyancsak egy a váll által befolyásolt húzószerv szolgálhat. Az ujjak hajlítása a húzószervek helyett egymással csuklósan összekötött rudakkal is eszközölhető, melyek mindegyik csuklója egy-egy ujjhüvellyel van összekötve és az első rúd vége a körömíz teiiyéroldalához az utolsó rúd vége ellenben egy rúgó közbeiktatásával a (10) húzózsinór (81) gyűrűjéhez kapcsoltatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Műkar egv az előkarcsonk fölvételére szolgáló fölsŐkarEüvellyel, melyre egy a mozgatható ujjakkal ellátott kezet hordó alsókarhüvelv a könyökcsukló