70969. lajstromszámú szabadalom • Műkar

- 7 forgatható. A csuklós emeltyű fölfelé a | keretből kiáll és végén a (105) fogantyú- I val van ellátva, melynek segélyével a 15. ábrán föltüntetett fölső állásából a (103) csap körül lefelé mozgatható, mivel a (104) szán a (89') véghüvely által a fölfelémozgásban gátolt húzózsinórral helyzetében biztosítva van. A lefelémozgásnál a (97) emeltyű a (100) kapcsolórúd segélyével a (96) szánt magával viszi és azt lefelé a (104) szán felé tolja, míg az U-alakú kapcsolórúd, mely e közben a (104) szán fölött mozog e fölé fekszik, illetőleg a (97) emeltyű a holt ponton át lefelé a keretnek csapódik. A (96) szán elmozdulása közben a (98) feszítőzár közvetítésével a (106) szánt magával viszi, melyben a hüzózsinórnak a mozgatószerkezethez vezető része a (101) furatba van beakasztva. A (97) csuklós emeltyű lecsapódásával az ezáltal meghúzott húzózsinór útján a mozgatószerkezet működésbe hozatik és a karnak eközben megmozgatott" részei a beállott helyzetben megtartatnak. i A (97) emeltyűnek a (103) forgáscsap körüli fölcsapódásával a (100) kapcsolórúd a (96) szánt fölfelé az eredeti helyzetébe visszaviszi, mely eközben a (106) szánt magával viszi úgy, hogy ezáltal az erre kapcsolt húzózsinór megereszkedik és az ezáltal beállított része a karnak a normális helyzetbe visszatérhet. Ha a csuklós emeltyű a lefelé lecsapódott helyzetben van, akkor a húzózsinór toyábbi meghúzása nem lehetséges, mivel a kar illető része már az elmozdított helyzetben van. Ezen esetben tehát elesik annak a lehetősége, hogy a vonatkozó csukló a mozgószerkezetet megindíthassa. Ha azonban a (97) emeltyű a fölcsapódott helyzetben van, akkor az egymással összekötött (106, 96, 104) szánok a csuklóhoz vezető húzózsinórra kifejtett húzásnak átvezető szervei gyanánt szolgálnak a húzózsinór ama másik részére, mely a vonatkozó mo2gatószerkezethez vezet. E közben a szánok a (94) keretben tör| ténő megfelelő elmozdulásokkal a húzó-I zsinór mozgását követik. Mindegyik feszítőkészülék (94) kerete a (83) hordlapon megfelelő módon vau megerősítve. A leírt mükar működési módja és kezelése röviden a következő: A normális helyzetben a mükar, valamint működési berendezése lényegileg a 3. ábrában ábrázolt helyzetben van, melyben a fölsőkar csonkján lóg és az (5) kéz tenyerével hátrafelé van elhelyezve. Az alsó lábszárövek és a lábon lévő fül a mükar oldalán évő lábon a leírt módon vannak elhelyezve, ftiimellett a mükart viselő egyén a térdcsuklót, valamint a (c) lábat meghajlítva tartja. A láb ezen helyzetében a mozgatószerkezet egyetlen húzószervére sem gyakoroltatik húzás úgy, hogy a mozgatószerkezetek működésen kívül állanak. A mükar emelése, lebocsátása vagy kifelé mozgatása céljából a műkart viselő egyén a fölső csonkkal a, megfelelő mozdulatokat végzi. Ha a mükart viselő egyén egy előtte lévő tárgyat, pl. az asztalon álló poharat meg akar fogni, akkor a térd behajlításával először a (9) húzózsinórt meghúzza és ezáltal a (44) üreges tengely forgatását idézi elő, mely a (4) kézhüvelyt és ezáltal az (5) kezet oly módon forgatja, hogy a tenyér a test felé fordul. A kéz ezen mozgatásának a kézhüvely 90'-nyi elforgatása felel meg úgy, hogy ezen helyzet elérése után a kézhüvely a (18) retesznek az ép kéz útján való előretolásával az (54) ütköző mögé rögzíthető. Ha ez megtörtént, akkor a műkart viselő egyén az (5) kezet a csonknak előremozgaíásával és a (3) alkarhüvely emeléséivel a térdcsukló kinyújtásáival a megfogandó tárgyhoz vezeti. A térdcsukló kinyújlásánál a (8) húzózsinór meghuzatik, miáltal a (3) alkarhüvelyt fölemeli, míg a (9) húzózsinór megereszkedik. Miután azonban a kézhüvely a (18) retesszel rögzítve van, a húzózsinór meg-