70961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi anyagok kezelésére értékes termékek előállítása céljából

ammóniából és aminokból, valamint olajokból, miagasabbrendű alkohol okból, aldehidekből, ketonokból, szénhydrogénekből és nitrogénvegyületekből áll. Ezenkívül száraz maradékot kapunk, mely szénből és a főzéshez, valamint a száraz desztillációhoz haznált erős bázis vagy bázisok karbonátjaiból áll. A szenet legcélszerűbbén óvatos közvetlen elégetéssel hasznosítjuk. A száraz deszlilláció maradékát vagy a benne lévő szénnel együtt vagy ennek elégetése után a következő főzési folyamathoz közvetlenül* alkálikarbonátnak használhatjuk, vagy pedig a desztillációmaradékból az .alkálikarbonátot vízzel (mosóvíz) kioldjuk és az így kapott alkálikarbonátoldatot használjuk úiabb növényi anyagmennyiségek főzéséhez. Az elsőnek említett eljárás az alább még megadott okokból előnyösebbnek bizonyult. Az eljárás, mint már megemlítettük, kétfélekép foganatosítható. Legcélszerűbben úgy járunk el, hogy a növényi anyagokat a szilárd állapotban lévő nátrium- vagy káliumkarbonáttal és a kálciumoxyddal együtt vezetjük be a főzőkészülékbe és ezután a szükséges mennyiségű vizet (mosóvizet) hozzáadjuk. Ezután nyomás alatt, és pedig legelőnyösebben közvetlenül gőzzel körülbelül négy óra hosszat főzünk. A főzésnél a nátrium- vagy káliumkarbonátból és a kálciumoxydból, illetve az ennek oltása folytán keletkezett kálciumhydrátból nátrium- vagy káliumhydrát képződik, mely a növényi anyagokat föloldja. A főzés befejezte után és miután az illó anyagok, valamint a zsír- és gyantasavas alká-ÜaR kiválasztottak, a föloldatlan kalciumkarbonátot az esetleg hozzákevert szénnel együtt leszűrjük, a viszamaradó oldatot pedig a beszáradásíg besűrítjük és erős bázisok, pl. mészhydrát. további mennyiségeinek hozzáadása után vagy anélkül szárazon desztilláljuk. A párlatot ismert módon összegyűjtjük, a kapott desztillációmaradékot pedig (miután azl esetleg a széntől a fönt említeti módon megszabadítottuk) közvetlenül vagy kellő mértékű j aprítás után mint alkálikarbonátot újabb, növényi anyagmennyiségek főzésére használjuk; az esetleges kálciumkarbonáttartalomnak semmiféle káros hatása nincs. Minthogy ezen eljárásnál az alkálikarbonátot a gyakorlatban úgy, ahogy ezt a száraz desztilláció után kapjuk, tehát változó szemcsenagysággal vezethetjük be a főzőkészülékbe, módunkban van azt a sebességet szabályozni, amellyel az alkálikarbonát a főzésnél föloldatik. Ez a körülmény igen fontos, és pedig különösen azért, mert a legtöbb növényi anyag a száraz deszlillációnál — különösen aceton és fa szesz tekintetében — nagyobb termelési hányadot ad, ha a főzés első részéhez hígabb lúgot használunk, és ezt a jelen eljárásnál az alkalmazott alkálikarbonát többé vagy kevésbbé lassú föloldása által elérhetjük. Az eljárást oly módon is foganatosíthatjuk, hogy az aikálikarbonátot oldat alakjában kálciumoxyddal együtt visszük a főzőkészülékbe. Ezen esetben azonban az 4 eljárás egy lényeges előnyét elveszítjük, t. i. azt, hogy az egész oldás a főzőkészülékben a főzés közben megy véghez és az oldást nem kell előzetesen elvégezni. Az eljárás nyersanyagaként mindennemű növényi anyag használható. Különösen kiemelendők azonban a következők: Mindenféle fürészpor és fahulladék (akár lombos, akár tűlevelű fák hulladéka), erdei fenyőfatönkök, melyek ezen eljárással nagy gyantatartalmuk dacára kezelhetők és bükkfa, mely nagy nitrogén-, metoxil- és alkálitartalma folytán különösen előnyös. Alkalmas nyersanyagot szolgáltat továbbá a moha is, de lehetőleg nem elmállott állapotban. A nyersanyagot kellő nagyságú darabokká aprítjuk, pl. úgy, amint ez a közönséges cellulózagyártásnál történik. Főzőkészülék gyanánt álló vasfőzőedényeket használhatunk, célszerűbbek azonban forgatható főzőkészülékek, melyekben a massza főzés közben jól összekeveredik, j A főzésnél, legalább is annak vége feléi